Anyámék lemondták az ebédet! Iszonyú rosszul esik, hogy ennyit készültünk rá! Jogos a felháborodás?

Talan mert az anya egyedul maradt volna otthon es az apa ezt nem tartotta helyesnek? Az en kedvesem is itthon marad velem, ha barmi bajom van, nalunk ez a normalis. A kerdezo nem volt egyedul, ott volt a partnere. Raadasul unnepnap van, en megertem, hogy egyedul nem megy az apa. Azt viszont nem, hogy miert kell ebbol ekkora ugyet keriteni.

Nalunk a parom nagymamajanak volt a 85. szuletesnapja, honapokkal elotte leszerveztek mindent, mi meg nem tudtunk elmenni, mert ramtort a fejfajas. Senki nem volt kiborulva miatta, mindenki normalisnak tartotta, hogy nem megyunk es hogy a parom termeszetesen velem marad otthon.

" Az en kedvesem is itthon marad velem, ha barmi bajom van, nalunk ez a normalis."

Dolgozni sem megy? Velem is itthon szokott maradni a párom, ha valami komolyabb bajom van és ha teheti, de ez nem azt jelenti, hogy bármi bajom van, mellettem ül egész nap. Ettől még például elmegy a boltba, vagy ilyesmi.

Én biztos, hogy ha az anyuka helyében lettem volna, még meg is kérem a férjemet, hogy legalább egy kicsit ugorjon be a lányhoz, ha már én nem tudok menni, hiszen annyira készültek. Egy órát egyedül a lakásban ki lehet bírni, ha fáj a fejünk, ne mondjátok már, hogy tényleg 24 órában kell ápolni a másikat ilyenkor. Ha meg igen, az már valami súlyosabb probléma és ilyet meg ne magyarázzunk bele a kérdésbe.

Jó, de azért nem maradhatunk mindig itthon a párunkkal, ha betegen van. Legalábbis nem minden munkahelyen tolerálnák ezt.

Főleg nálunk nem, amikor 1 munkahelyen dolgozunk. :)

Azért egy bokatörés és egy fejfájás között van különbség.

Egyébként én, ha fáj a fejem és megtehetem, lefekszek, beveszek valami gyógyszert, megpróbálok pihenni, aludni. Engem ilyenkor nem kell körbeugrálni, én nem bánnám, ha a férjem elmenne a gyerekünkhöz egy kis időre, ettől még nem érezném sem azt, hogy cserben hagy, sem azt, hogy ne számíthatnék rá. De ki hogy érzi, nem vagyunk egyformák.

Én az apa helyében elszaladtam volna egy órára, mert tudom, hogy mennyit készült ezzel a gyerekem.

Legalábbis egy szülő így gondolkodik.

Ugyan már! Ez nevetséges! Még a kérdező lenne a hibás?

Bizony elég nagyfokú illetlenség az utolsó pillanatban lemondani egy ebédet, pláne, ha a szülők az egyedüli vendégek. (Azaz nem egy húsz fős társaságból maradnak ki, mert az megint más.) Teljesen egyértelmű, kérdező, hogy a szüleidnek nem volt kedve elmenni. Ugyanis, ha tényleg annyira beteg lett volna édesanyád, hogy nem tudott volna elmenni - viszont kedve lett volna - akkor egészen biztos, hogy ajánlott volna alternatívát. Pl. "Borzasztóan fáj a fejem, de este beszéljünk újra, remélem addigra jobban leszek és átmegyünk." Vagy: "Nagyon sajnálom, hogy ennyit készültetek, át tudnátok hozni az ebédet?" Vagy akármi.

Szóval, kérdező, szerintem is gáz ez. Tisztázni kéne a szüleiddel, hogy tulajdonképpen mi a problémájuk. Nekem is nagyon rosszul esett volna, az biztos.

27-es, ne már! Ha valakinek megfájdul a feje, a férje ne tehesse ki a lábát a lakásból és ne mehessen el a saját gyerekéhez egy órára, ha hívják, mert az asszonyka egyedül megbirkózni a fejfájással? :D Ilyen hisztis nő szerintem a világon nincs. (Habár már kezdek kételkedni) :D

Ezért mindenképpen úgy látom, hogy ha nem egy komoly betegségről van szó, az apuka igazán elszaladhatott volna a kérdezőhöz egy kicsit, vagy tényleg azért nem mentek, mert valamiért nem volt kedvük.

Mindegy, valamiért nem mentek és kész, máskor nem kell ennyire készülni. Megsértődni sem kell, ők ilyenek és kész. Ti se érezzétek máskor kötelességnek ha meghívnak, hogy elmenjetek, vegyétek ti is lazán.