Tényleg önzőség lenne a férjemmel eltölteni kettesben egy hosszú hétvégét (csütörtöktől vasárnapig) csak kettesben, messze a gyerekünktől?
2 éves a pici, a nagyszülők vigyáznának rá addig, mi pedig elutaznánk kicsit külföldre.
Viszont a környezetemben sokan ezt önzőségnek titulálják és szerintük a gyereket is vinni kellene és hogy úgysem lesz el a nagymamával..
Ti hány évesen utaztatok el nélküle bárhová? Hogyan fogadták a többiek az ötleteteket?
Neem önzőség, dehogyis! :) Az nem itt kezdődik, ne aggódj, csak annyi a szitu hogy sok az irigy, de ezt még maguknak sem merik bevallani, így inkább betámadnak!
Kellemes időtöltést! ;)
Tényleg az lenne!
Mi 5 évesen utaztunk el nélküle, a többiek nem szóltak semmit, mert 5 évesen már fel tudta fogni a dolgokat. Egy két éves még nem tudja!
Szívesen megkérdezném azoknak a férjét, akik itt felháborodtak, hogy micsoda dolog 4 teljes napra!!! a gyereket a nagyszülőkhöz leadni amíg egy kicsit a kapcsolatukra koncentrálnak, hogy nekik mi a véleményük erről. Persze úgy, hogy nincs mellettük a szigorú tekintetű asszonyka, aki megmondja, hogy mit gondolhatnak.
Amúgy nekem meg a 1,5 évest kellett leadni a nagyszülőkhöz, mert kórházba kellett mennem (szülni a kistesót). Vagy az nem baj? Attól nem lesz lelkisérült a gyerek? Csak az bánt másokat, hogy a másik anyuka esetleg kipiheni magát??
2 féle kolléganőm van: az egyik még melózni is csak úgy jön el, h utána rohan mint az őrült haza a kis édescuki gyerekeihez. a másik nem átallja a nagyira bízni őket, és elmenni a férjével wellnesezni.
sokkal szívesebben dumálok, haverkodok a laza anyu kolléganővel, mert belőle árad a jókedv, életöröm, energia, mintsem a magát szuperanyunak képzelő mártír nőcivel, aki folyton vernyog, h így a gyerek, úgy a háztartás, de tele van már a zoknim az egésszel.
engem is képes volt 4-5 évesen egy egész hétre otthagyni a nagyiéknál anyám, míg ő Görögországban nyaralt a párjával. egyedül nevelt, egész évben nekem élt, miattam rohant reggel és este, azért kereste a pénzt, h meg tudjunk élni. ugyan, engedtessék már meg neki egy vacak 1 hét a tengerparton az örökös nyüzsgésem nélkül. mert én bizony kegyetlenül fárasztó egy kölök voltam. :)
imádtam a nagyszüleimet, ők is engem, tövig volt nyalva a hátsó felem, egy percig sem jutott eszembe, h de hiányzik anyám. hazajött, hozott szép ajándékokat, örült, h újra láthat. aztán 12 éves koromtól minden évben elvitt magával, mert onnantól már volt értelme.
az itteni válaszolók többsége sztem még életében ki nem mozdult a kis fatornyos falujából, örül, ha TVben látja a tengert, és még álmodozni is képtelen.
beszélgessetek idősebb emberekkel, ők még ismerik a hetes bölcsőde fogalmát. na, az sztem még kegyetlenebb volt ennél, hiszen nem családtag, hanem idegen vigyázott a gyerekekre 5 teljes napig.
Hello kövületek :)) meg ANYUKÁK-NŐK :))
Utolsó, ez tetszett...még álmodozni is képtelenek....:)
És igen, ahogy írta valaki, én is kíváncsi lennék a kövületek férjeire, ők is úgy gondolják-e, hogy ez önző dolog?
Szerintem egy kipihent anyukának-feleségnek mindenki jobban örül, mint egy lestrapáltnak...ezzel mindenki jól jár,a gyerek kap egy friss kipihent anyukát, a férj pár nap teljes figyelmet, a nagyi az unokázás örömét, arról nem is beszélve, hogy a gyereket valószínű agyonfogják kényeztetni a nagyiék, és nincs gyerek aki ezt ne élvezné. Akkor mi ezzel a probléma?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!