Mennyire elfogadható, hogy a férjem már egyáltalán nem veszi ki a részét a család életéből?
Rengeteget dolgozik, ez tény, elmegy reggel 7-kor és este 10 után ér haza, heti két szabadnapja van (amikor megkapja és nem kell akkor is bemennie dolgozni). Ezért persze jó fizetést kap, hiszen ezért csinálja.
Tulajdonképpen egyedül gondoskodok mindenről itthon, gyerek, háztartás, munka, stb... és már odáig jutottunk, hogy bármit mondok, vagy kérek tőle (nem nagy dolgok, csak pl. hogy köszöntse már fel anyukámat a születésnapján), akkor pár nap múlva derül ki, hogy elfelejtette és akkor a mentség mindig az, hogy de hát annyi a munkája, hogy nem jutott eszébe.
Tulajdonképpen már csak elmegyünk egymás mellett, ő nem foglalkozik a munkán kívül mással, maximum a kicsivel néha, ha itthon van, de az is annyi, hogy megszeretgeti, ölelgeti, de érdemben nem játszik vele, vagy hogy esetleg megetesse, vagy ilyesmi, az eszébe sem jut. Ennyi erővel akár egyedül is nevelhetném a fiamat, mert lényegében most is ezt teszem, csak mellette még "gondoskodok" a férjemről is, pakolok utána, mosok-vasalok-főzök rá (mert amúgy egy trehány disznó mindennek tetejében :S )... tudom, hogy ez kegyetlenség, és miattunk dolgozik, de én ezt nem kértem tőle, nekem az is jó volt, amikor kevesebbet keresett, persze akkor nem tudta finanszírozni a drága hobbiját és a haverokkal beülős sörözgetéseket... Nem is azzal a részével van baj, hogy pl. nem segít a háztartásban, hanem hogy semmi sem fontos, ami a családdal kapcsolatos, lsd. testvérem szülinapja. De ez csak egy banális példa volt, arra nem volt képes, hogy amikor a családból felköszöntötték, visszajelezzen nekik, hogy na, köszi már, hogy gondoltál rám...persze akkor is rengeteg munkája volt :( a gyerekkel kapcsolatban sem nagyon van képben, mindig rácsodálkozik arra, ha mesélek róla valamit, hogy aznap hova kellett mondjuk vinnem, hogy ja, tényleg? Pedig előtte "megbeszéltük", hogy úgy lesz, csak ezek szerint egyik fülén be a másikon kiment az információ.
Engem mindez nagyon bánt.
válasza: válasza:Valami oka van, hogy ilyen. Nyilván ilyen munkarend mellet nem tud segíteni mosogatni, takarítani, főzni stb... Amúgy Te dolgozol?
Lehet belefáradt, és ki kéne zökkenteni a monotóniából. Vagy valamiért inkább a munkába menekül, ezt én nem tudhatom.
válasza: válasza:Nézd, alapjáraton igazad van, nem kellene ilyen feledékenynek, nemtörődömnek lennie, DE!
Több, mint 12 órát dolgozik. Ebbe belegondoltál? Hazaér, annyi ideje van, hogy egyen, lefürödjön, aludjon. Nincs magára egy perc ideje sem. Azzal szemben, hogy egy normális ember péntek 4-kor hazaér, és hétvége van számára, a párodnak tényleg csak 2 szabadnapja van - és mint írod, azt sem mindig.
Hidd el, az ilyen munkabeosztás sajnos megzavarja az embert, és könnyen elfelejti a dolgokat.
Abszolút nem fair, hogy otthonlévő anyaként hibáztatod, hogy pakolnod-főznöd kell rá - ez szerintem a minimum ilyen felállásban. Ha ölelgeti, szeretgeti a kicsit, az alapvetően egy jó jel. Lehet, hogy játszana vagy etetné is, de nem tudja, hogy kezdjen bele? Próbáld meg bevonni ezekbe a teendőkbe, pl. ha a gyerek jön hozzád játszani, akkor javasold neki, hogy menjen apához, mert biztos szeretné. Kétlem, hogy elküldené. Stb.
De ezt a panaszkodást felejtsd el, hogy nem segít a háztartásban. Te otthon vagy a kicsivel. Ő 14 órákat dolgozik. Szerinted utána még elvárható, hogy ő takarítson?
Szerintem először is gondold végig: ha kevesebbet dolgozna, foglalkozna a kicsivel és veled? Ha igen, akkor mindenképp beszélgess el vele, hogy változtasson a munkaidején HA TUD, mert ez így nem élet, szinte nem is látjátok egymást.
Ha nem lenne a válaszod, akkor gondolom te is tudod, hogy itt más a probléma.
Egyébként mi a hobbija, és milyen gyakran űzi? Milyen gyakran jár el a haverokkal sörözni? Ezek fontos információk lennének ahhoz, hogy reális képet kaphassunk. Valamint: ha kevesebbet dolgozna, akkor is meg tudnátok élni? A kicsi már ebbe a helyzetbe született bele, így vállaltátok? Vagy akkor még kevesebb volt a munkája, és értetek vállalta pluszba?
válasza:Most ez van, nem válthat, mert nincs lehetőség rá.
Mint írtam, nem azt akarom, hogy a háztartásban besegítsen, de szerintem csak ha már a szennyesbe dobja a cuccát, azzal is segít, illetve ha felhívom valamire a figyelmét többszörösen (tehát nem magától kellene eszébe jutnia), akkor vegye a fáradtságot és tegyen annak érdekében, pl. alapvető udvariasság, hogy ha nem is azonnal, de megköszönöm a köszöntést. Nehogy már öt perce ne legyen egy sms-t dobni, bezzeg cigizésre van idő... ilyenekre gondolok, nem arra, hogy amikor hazajön, még vágja rendbe a lakást. Nem kell, mert azt megteszem én, pedig én is dolgozom utazással együtt napi 10 órát és utána még gyereket nevelek és háztartást vezetek teljesen egyedül. Ez a dolgom, rendben van, de azért látok én másra is példát a környezetemben, ahol apuka is kiveszi a részét a család életéből, pedig ő is sokat dolgozik.
válasza:1. Nem teljesen értem, hogy az anyád és a tesód szülinapja miért a férjed ügye lenne? Elsősorban ez a TE ügyed és a tesódé/anyádé.
2. Reggel 7-10-ig dolgozik, szerintem kb. mosott sz.r lehet estére. Te is lehetnél kicsit megértőbb vele, hiszen egész nap küzd, idegenek közt van stb. Nehogy már baj legyen, hogy bepakolod az ő ruháit is a mosógépbe, vagy annyit főzöl, hogy neki is legyen, ne csak magatoknak. Mintha ezeket külön neki csinálnád, és egyébként te nem ennél, használnál ruhát.
3. Ne nyafogj és hisztizz, hanem vond be kedvesen! Ha hétvégén otthon van, üljetek együtt asztalhoz étkezésekkor, játsszatok együtt a kicsivel - akár ebéd közben. ("Brrrrrr, jön a repülő Anyától... Brrrrr, most apától"!)
Vedd ermészetesnek, hogy együtt csináljátok, és finoman, indirekt módon vond bele. Nehogy már egy nőnek ez gond legyen! ;)
4. Ha te "letrehánydisznózod" a férjed, akkor ne csodálkozz, ha egyszer csak ő is "lehülyelibáz" vagy "ledagadttehenez" téged. Tisztelet egymás felé!
Összegezve: amennyire látom, neked a férjed trehányságával, a hobbijával és a sörözéssel van igazából bajod.
Amikor a babát vállaltuk, még sokkal kevesebbet dolgozott, az egy normális munkarend volt.
A hobbija a horgászat és a vadászat, ezek nagyon költséges hobbik, de sosem akartam elvonni tőle, mert tudom, hogy mennyire élvezi. Persze ezeket is a velünk töltött idő kárára lehetséges csak űzni, hiszen nem otthon gyakorolható hobbik :(
válasza: válasza:Neked nincs hobbid? Mert ha van, akkor pl. Rábízhatod a szüleidre a kicsit arra a napra, amíg a férjed vadászni/horgászni van, és kikapcsolódhatsz te is. Vagy elmehetnél barátnőkkel kávézni, mozizni, vásárolgatni...
HIdd el, nagyon sokat segítene ez is, mert ahogy kiveszem, elég magányos és szomorú vagy most. Egy kis társaság, törődés, jókedv mindenképpen rádférne, mert most arra nincs lehetőség, hogy ezeket a férjedtől megkapd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!