Önzőség úgy gyerek vállalni, hogy talán nem maradunk együtt a gyerek apjával? Aki fiatal szüljön később inkább?

Gyerek egy újabb változó egy kapcsolatban.

Így még hozzá is alkalmazkodni kell.

De azért ne menjen már abortuszra mert mos éppen akár, hogy áll a párjával.

Kapcsolatuk még lehet jó is. Ha ketten arra figyelnek a gyerek mellett, hogy jó legyen a kapcsolatuk akkor az is lesz.

Az én válaszom biztos sokaknál kiveri majd a biztosítékot, de szerintem várj a gyerekvállalással.

21 évesen szültem gyönyörű és egészséges gyermeket. Sokat nem tépelődtem rajta, hogy megtartsam, mellettem állt az apa is. Én egyetemet végeztem közben. El kellett mennem dolgozni, mert az apa elvesztette az állását én viszont tudtam szerezni. Hogy normálisan tudjunk élni rengeteget kellett dolgoznom és bizony az egyetem rovására ment. Kész, kirúgtak. Most estin tanulok és mellette dolgozom, természetesen alig látom a gyereket.

Mikor néha elviszik a nagyszülők 7végére magukhoz akkor érzem igazán, hogy másképp döntenék ha megint ott lennék. Nagyon szeretem a gyermekem, de ezt elhamarkodtam.

Ráadásul rájöttem, hogy nem akarom leélni az életem az apával, hiába nagyon jó ember, nem ezt akarom. De mit lehet tenni? Maradni a seggemen és küzdeni tovább, hogy a gyereknek a lehető legjobb legyen.

Gondold meg, tényleg.

nem önzőség hanem butaság, és f*szság.

persze aztán gondolom jól lehúznád a palit gyerektartással, de látni meg nem engednéd a gyerekét csak hétvégente....néha hányok a saját nememtől.

Én biztos örökbe adnám.

Ezzel tennél a legjobbat magadnak és a gyereknek is.

Persze ehhez kevesen elég kemények és önzetlenek.