Miért problémázik sok ember azon, ha két fiatal együtt alszik?
Itt most nem a szexre gondolok, hanem csak simán az egymásnál alvásra. Azt láttam már, hogy azzal indokolják, hogy házasságban kell együtt aludni, sima párkapcsolatban korai, mert valamit "hagyni is kell". De az érzelmek tényleg attól "kopnak", hogy együtt alszanak? A kapcsolatok ellaposodása tényleg ilyesmiktől van?
Én eddig azt tapasztaltam, hogy inkább a kommunikáción, a türelmen, megértésen stb. múlik, hogy megmarad-e egy házasság, nem azon, hogy mikor kezdtek együtt aludni.
Ha vallási okokból van így, az nyilván érthető, de én itt nem erre gondolok.
(Nem kötekedésből kérdezem, tényleg érdekel.)
most bocsánat, a f*sz nem csak éjszaka áll fel.
Mi a barátommal már úristen, a második héten együtt aludtunk. És csak 4 hónap után feküdtünk le egymással!
Nekem még nem aktuális, mert a nagyobb is 10 éves...
Viszont azért nem szeretném, ha rendszeresen itt aludna majd valamelyik barátja, mert ez az én otthonom is, nem csak az övék, szeretném én is magam jól érezni, pl. bugyiban kimenni a konyhába, azt a filmet nézni amit én akarok és ha van kedvem, akkor bablevest enni jó hagymásan.
Ha úgysem szexelnek, akkor nekem ne táborozzon itt állandóan valaki.
Ismerős anyuka mondta, hogy a 17 éves lánya barátja már vagy a 3. napja ott aludt (állítólag nem feküdt le a lányával, csak együtt aludtak). 3 napig nem tudta magát otthon érezni, pont megjött neki, de neki akkor olyan vacsorát kellett főzni ami a srácnak is jó, egy tamponcsere is macerás volt, hogy a fürdőszobánál sorban
állás van, stb.
Szóval szerintem ez is indok, hogy nem ingyen szállodát üzemeltetnek a szülők.
5-ös: az érthető, hogy nem szeretnéd, hogy ott legyen a gyereked aktuális választottja hetekig, vagy folyamatosan. Én itt inkább arra gondoltam, mikor egyáltalán nem engedik a szülők, soha, semmilyen körülmények között és botrány van belőle.
De egy olyan helyen, ahol elférnek (tehát nem egy picike kis lakás, ahol elvonulni sem lehet), ott mondjuk havonta 1-2 este egy 17-18 éves pár szerintem nem zavaró.
szerencsére az én anyukám ebben nem volt véresen konzervatív.
az első barátommal már 2 hét után együtt aludtam, és ahogy egy másik lány leírta, szintén csak 4 hónap után volt szex. 18 éves voltam akkor, tehát nem volt olyan korai.
tekintettel voltam anyumra, akkor volt itt a fiúm, amikor ő átment a párjához aludni. nekünk is sokkal kényelmesebb volt, hogy tutira kettesben vagyunk, senki nem nyit rá a másikra a fürdőben, nézhetünk filmet, nevetgélhetünk, és ami a legfontosabb: a barátom sem volt zavarban, hogy alkalmatlankodik.
szóval ha a lányom v. a fiam ilyesmit szeretne majd 17-18 körül, akkor megadom neki a lehetőséget, és előtte igyekszem úgy nevelni, hogy ha alvást mond, akkor ne szex legyen belőle.
én is elmondtam anyumnak, h mikor feküdtem le először a barátommal, elmondtam neki, ha aznap tényleg csak alvás miatt volt nálunk, meg tudtam vele beszélni mindent, és soha nem éreztem azt, h hazudnom kéne, mert különben le leszek tolva.
Én 22 éves vagyok.
A párommal 3.5 évig távkapcsolatban éltünk, ami azt jelentette, hogy hetente egy alkalommal találkoztunk, szombat délutántól este 9-ig.
Soha, semmilyen körülmények között nem aludhatott nálunk, még szilveszterkor se... Pont olyan indokok miatt amiket az 5. válaszoló felsorolt. A szüleim azt mondták, hogy számukra ez egy kényelmetlen szituáció lenne, és nem akarnak egy másik ("idegen") emberhez alkalmazkodni. Szerintük, ha az együtt alváshoz elég nagyok vagyunk, akkor tartsuk el magunkat és majd ha összeköltöztünk akkor alszunk eleget együtt, addig pedig felesleges mert a kapcsolat/ járás komolytalannak minősíthető csak.
Nem pici a házunk, 2 szintes kertes ház, 4 szobával és ezenkívül mindenből duplán van. Az alsó szinten 2 szoba, 1 konyha, 1 fürdő, 1 wc, 1 nappali, 1 előszoba és ez ugyanúgy az emeleten is. Tehát a barátom akár külön szobában is aludhatott volna, annyi hely volt. Mégse engedték.
Mivel a barátom nem aludhatott nálunk, ezért azt is megtiltották, hogy én aludjak náluk. Az indokok itt is változatlanok voltak (ne zavarjak ott, hagyjam a családot nyugodtan élni stb.) Ez lényegében úgy nézett ki, hogy vagy tartjuk magunkat ezekhez vagy ha nem tetszik az otthoni rendszer akkor elköltözhetek onnan.
De túléltük és már egy jó ideje együtt élünk jó messze a szülőktől! :) :D
Ez akkora hülyeség, hogy a szülőknek alkalmazkodnia kell. Csupán megértés kérdése....
Mi egy 2 + 2 fél szobás panelban éltünk. Édesanyám akkor sem szólt egy szót sem, ha történetesen a testvéremé és a saját párom is ott éjszakázott.
Szívesen főzött, nyitott mindenki felé, mert törekedett arra, hogy normális viszonyt tartson fenn velük, kedves volt, beszélgetett, mindig inkább a gyerekeinek szólt, hogy mindene meglegyen a vendégnek (akár a párunk volt ott, akár csak barátok).
Nem hiszem, hogy ilyenből probléma lenne, hogy mit főz az anyuka. Mindenki eszik bablevest, meg fokhagymát, ha olyan kedve van, a gyermeke választottjának meg nem fogja az arcába tolni a leheletét a kedves anyuka valószínűleg, hogy kellemetlenséget okozzon. Emellett a fogmosást is feltalálták már.
Taponcsere? Macerás? Azt hiszem kulturáltabb helyeken a minimum, hogy a wc mellett ott áll a kis zárható tetejű kukácska, erre a célra. Nem hiszem, hogy ehhez a látogatóknak köze lenne...
Bugyiban kimenni a konyhába? Mondjuk nem tudom, ez nálunk sosem volt szokás. Ha a fürdőtől rohanok el a szobáig, és ott felejtettem a törölközőmet, akkor is magamra kapok egy hálóköntöst, bugyiban meg a büdös életben nem megyek ki bablevest enni éjfélkor, amikor tudom, hogy más is ott van - ha ketten vagyunk a párommal, az más téma, de a saját gyermekeim előtt sem vágyom arra, hogy ha kitámolyognak éjjel az ágyból, akkor arra legyenek figyelmesek, hogy én egy szál bugyiban étkezem a konyhában épp.
Szerintem itt azzal van a legnagyobb baj, hogy a szülők elfelejtik, hogy ez a gyermek otthona IS. És ez nem azt jelenti, hogy mindenhez joga van, de mindent megtiltani sem kellene neki. Ha normális, hosszan tartó párkapcsolata van, nem látom be, miért ne tölthetne ott a párja 1-1 éjszakát. Az a baj a legtöbb esetben, hogy a szülő ellenségesen áll a gyerek választottjához, nem kíváncsi rá, idegenként kezeli, szándékosan távolságot tart. Az ilyenekből lesz később az, hogy majd amikor férjhez mennek/elvesznek valakit, a szülőket akkor sem érdekli ki az, életükben 3 szónál többet nem váltottak az illetővel, mert nem nyitottak feléje.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!