Pénz miatt vitázunk mindig, ez tönkre teheti a házasságunkat?
6 éve vagyunk együtt a férjemmel. A kapcsolat ideáli, minden rendben, kivéve egyet. A pénzt.
Meg van mindenünk, de amire vágyunk azt nem tudjuk megvalósítani. Szeretnénk a házat rendbehozni, nyílászárócsere, fürdőszoba stb. A háztartáshoz is nem kis pénz kell (mindig a legolcsóbbat veszem így is), de ő azt mondja, ne akarjak már többet, ennél többet nem bír már. Olyan mintha én hajtanám, pedig nem így van. Munka után még másodállást is vállal, csak hogy haladjunk előre. Nagyon nehéz, és a vita mindig csak a pénz. Úgy látszik ebben a világban nem lehet előre haladni bármennyire is gürizik az ember.
Nagyon félek hogy a kapcsolat erre fog rá menni. Szeretem a férjem, nagyon is.
Szia!
Én úgy gondolom, hogy a pénz az összes kapcsolatot tönkreteszi. Nemcsak a házasságot, de szülő-gyerek kapcsolatot, baráti kapcsolatot, testvérit, stb.
Megbeszélted már a férjeddel, hogy Téged mennyire zavar, hogy mindig csak a pénzről vitatkoztok? Üljetek le, és vitassátok meg, hogyan tudjátok a pénzügyeiteket nyugodtan, családias hangulatban kezelni. Esetleg csináljatok egy táblázatot, írjátok össze, hogy milyen anyagi lehetőségeitek vannak, mi az, amit ebből emberi körülmények közt meg lehet valósítani, és mi az amit nem. Írjátok össze, hogy mennyi pénz kell a háztartásra, és mennyi az, amit meg tudtok takarítani! Készítsetek betartható pénzügyi tervet! Beszéljétek meg, hogy amin nem tudtok változtatni, azon nem is idegeskedtek. Gondoljatok arra, hogy sokan sokkal rosszabb helyzetben vannak Nálatok! Sok fiatal pár albérletben lakik, sőt, van aki a gyerekét is ott neveli! Van, akinek a hülye anyósa horkolását és primitív beszólásait kell hallgatnia mindennap, csak hogy a családjának legyen hol laknia!
Ők mennyire örülnének a Ti régi nyílászáróitoknak, fürdőszobátoknak! Beszéljetek arról, hogy Ti mennyivel jobb helyzetben vagytok náluk, és örüljetek neki!
Párom szokta mindig mondani, hogy minden csak hozzáállás kérdése. Meg azt, hogy nagy különbség van aközött, hogy valaki úgy mondja-e, hogy:
- félig üres pohár
- félig teli pohár
- a kelleténél kétszer nagyobb pohár.
Pedig gyakorlatilag ugyanarról a dologról van szó :-)
Ha a férjed idegeskedni kezd a pénz miatt, öleld át, simogasd meg a karját, és mondd neki, hogy együtt úgyis minden problémát megoldotok, ne idegeskedjen, Te bízol benne és a kapcsolatotokban. Ne csak arról beszélj vele, hogy mi az, ami még nincs meg, hanem, hogy mi az, amit már elértetek! Mondd el, hogy mennyire örülsz ennek, vagy annak a dolognak. Érezze, hogy meg van becsülve. Lehet, hogy csak az a gondja, hogy úgy érzi, nincs elismerve, Te állandóan csak hajtod, mindig többet akarsz, és közben nem becsülöd őt, meg azt, amit eddig elért ill. együtt elértetek.
Ja, és soha ne érdekeljen, hogy kisebb az autód, vagy csúnyább a fürdőszobád, mint a szomszédé! Ki nem szarja le? Úgyis a tied a világ legjobb férje, a többi meg kit érdekel? :-)
Remélem sikerül megoldani a problémád, sok szerencsét hozzá. (Elnézést, hogy ilyen hosszú voltam, remélem végig bírtad olvasni.)
Jajj de drága vagy, köszönöm a választ,teljes mértékben igazad van. :)))
Igen, örülök hogy Ő van nekem, vagyunk egymásnak, és hálát adok az égnek hogy nem kell a szülőkkel élni, vagy albérletben. Azt szokta a párom mondani, hogy amig van hol lefeküdnünk, és másnak felébrednünk és nem éhezünk, addig nem vagyunk szegények.
A baj az, hogy mindig csak hajt, hajt, hajt, álmai és tervei vannak, amit mindig egy előre nem számított csekk,biztosítás, hirtelen dolgok keresztbehúznak.
Rengeteg terve van, álmai (egy motor), és mindig azon agyal hogy hogy lehetne megvalósítani. Ez mind persze pozitív dolog. Sokszor mondom neki, hogy menjen el ő bevásárolni, és nem kérdezi meg többször hova lett a pénz. Nincs nagy igényem, nem vagyok az a tipikus nőcis nő(mert persze a fodrász,szoli,körmös,csini rucik egy rakák pénzt elvisznek). Kicsit vágyom erre is, de tudom hogy másként nem léphetünk előre. A baj ott van, hogy sokszor mondja hogy úgy érzi ő már ennél többet nem bír,célozván arra, hogy már megint akarok valamit venni. Én meg úgy érzem mintha csak én lennék kettőnk közül a pénzelnyelő feneketlen kút, pedig meg sem látszik egy nagyobb bevásárlás után hogy vettem volna valamit.
Nekem úgy telt a gyerekkorom, hogy hallottam anyámék piti dolgokon vitatkoznak! Legtöbbször nálunk is a pénz volt a kiinduló alap, aztán jött minden más is. El is váltak! Közben mindig bizonygatták nektek fiam már sokkal jobb lesz!
Aztán felnőttem, lettek gyerekeim, építkeztünk a párommal, és nálunk is minden nap szóba kerül a pénz. Ö mindig mondja mi kellene (gyereknek ruha, cipő, házon mindenféle javítások, nyaralás, stb...) én meg azt válaszolom, hogy nincs több, ennyi van! Ha néha összekapunk, az se tart sokáig! A mottó: nem szabad úgy lefeküdni este, hogy haragban vagyunk! Előbb mindent tisztázni kell!
Aztán jön néhány munka, és megint tellik erre-arra!
Nálunk, mivel a párom GYES-en van nekem havonta 100 000 Ft-ot kell pluszban kitermelnem a fizetésemen felül, hogy ne omoljon össze a családi költségvetés!
A nyaralásra már le van foglalva a szálás, és már a szabit is beírtam, de még ne tudom miből megyünk el!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!