Hogyan közöljem anyummal, hogy nem szeretnék pszichológushoz járni?

Gondolom van valami oka amiért járnod kell.

A legjobb az ha csak kérdezösködik. A pszichologus feladat, hogy téged rávezessen a problémádra. Neki nem feladtaa tanácsot adni vagy megoldani a bajodat, csak felnyitni a szemedet, hogy mi is a problémád. ha már látod a problémát szinte rögtön sikerül is megoldani azt, vagy tudod a módját.

sajnos nálunk elég kevés a zsakmailag is lfoadható szinten levő, és még agyilag se sérüólt pszichológus. így aztán én teljes mértékben megértelek, de tudod a magyar pszichológus-képzés egy egészen agyrém-színvonalon mozog.

A helyedben én se járnék, hát olyan beteg dolgokat tudnék neked mondani pszichológusokról h eldobnád magad, de hát ha anyukád ennyire vakon bízik benne, az ciki. Sajnos az idősebb generáció már csak ilyen. "ő a szakember", ezért mindent benyel, nem kételkedik, nem gondolkodik.

egyébként miért jött az ötlet? van valami gond vagy csak anyukád szerint nem oké valami? és mi?

Nagyon sok pszichológus van válasszátok ki, neked ki a szimpatikus és ahhoz járjál. Saját tapasztalatból mondom, hogy tény nagyon nehéz elmondani, egy olyan orvosnak a gondot, aki fancsali pofát vág, meg idióta megjegyzéseket fűz a dolgokhoz. Én is megjártam egy párat, és sokszor nem volt kedvem menni, meg cikinek tartottam, de későbbiekben jöttem rá, hogy milyen jó, hogy elmentem.

Viszont ezt anyudnak is be kell látni, hogy ,úgy nem fogsz jobban lenni ,ha nem bízol az adott pszichológusban, és nem mondasz el dolgokat,és így éppen csak a lényeget tartod magadban. A másik meg, hogy hülyeségeket kérdek szerinted, ő ezekkel a hülye kérdésekkel szeretné kiszedni belőled, hogy mi a problémád forrása.

Szerintem ebben az esetben pszichiáter jobb lenne és nem azért mert "gyógyszert írhat fel", de valami rövid terápia jó lenne ami segítene a trauma feldolgozásában.

Nem gondolok semmiféle gyógyszeres kezelésre...

Terápia terén szerintem pszichiáter jobb...

Ez nem abból áll, hogy mindig direkt rákérdez arra amiről nem szeretnél beszélni...

5/5 vagyok!

Nagyon sajnálom ami veled történt!:(

Pánikbeteg vagy! Azért remegsz meg fulladsz. Ehhez viszont orvos kell, ha magadba tartod még jobban ki leszel készülve.

Azért fulladsz, és remegsz a történtek felidézésekor, mert lelkileg nem sikerült még feldolgoznod, és a helyére tenned a dolgokat. Hidd el, édesanyád csak a legjobbat akarja neked. Azt szeretné, hogy megnyugodj, és visszanyerd a lelki békédet. Ehhez pedig szakember segítsége szükséges.

Az a trauma, ami téged ért, csak úgy dolgozható fel, ha a történteket újra és újra felidéztetik veled, átbeszélitek, megvitatjátok. Ezért kérdezgetnek, rajzoltatnak, beszéltetnek a pszichiáterek. Biztosra veszem, hogy nem ők unszimpatikusak, hanem maga a téma, amit feszegetnek. De hát ez a feladatuk, csak így tudnak segíteni neked.

Lehet, hogy azt hiszed, hogy megoldod ezt magadtól is, ami talán még sikerülhet is. Azonban azt vedd figyelembe, hogy egy feldolgozatlan pszichés trauma mélyen eltemetve a tudatod mélyére egy egész életen át mérgezheti a lelkedet, és tehet boldogtalanná anélkül, hogy tudatában lennél ennek. Magad is írod, hogy azóta képtelen vagy közeledni a másik nem felé. Ha ez nem lesz kezelve, akkor ez így is marad, vagy csak torzulva fog megvalósulni. Emiatt pedig boldogtalan, keserű ember lehet belőled.

Aki pszichiáterhez jár az nem bolond. Ha megégetjük magunkat, elmegyünk az orvoshoz, és kezeltetjük a sérülést. Ha a lelkünk ég meg, akkor azt is ugyanúgy kezeltetni kell. A lélek ugyanúgy megbetegedhet, mint a test. Kérlek fogadd ezt el.

Hallgass édesanyádra, és járj el továbbra is a pszichológushoz. Ezek a szakemberek ugyanúgy esküt tettek, mint az orvosok. Amit elmondasz nekik, azt soha, senkinek nem adják tovább. A pszic.-hál a lelked legmélyebb titkait is feltárhatod, nem lesz negatív következménye. De utána megkönnyebbülsz, magától a problémától kicsit eltávolodva jobban átlátod a helyzetet, és el fogod tudni fogadni a történteket. Sokkal jobban fogod magad érezni a bőrödben, és idővel újra képes leszel megbízni másokban, és idővel szerelemmel szeretni valakit.

Ezen a pszichológus nem nagyon tud segíteni.Az csak kérdezgetni fog.A kérdéseivel rá akar vezetni valamire, de ebben az esetben ez majdhogynem felesleges, hiszen nem egy tudatalatti problémáról van szó.Te tudod, mi a bajod oka és ez már haladás!Teljesen természetes az, ahogyan érzel.Ez egy

lelki trauma, amit magadban kell feldolgoznod és csak az idő segíthet rajta plusz a reális gondolkodás.Ha nem öltözöl kihívóan, nem mész veszélyes helyekre(főleg egyedül), nem keveredsz kétes társaságba, tehát józan módon élsz és vigyázol magadra, akkor igen kicsi az esélyed arra, hogy újra hasonló történik veled, tehát nem kell bezárkóznod.Egy kis bizalmatlanság sosem árt, de ne vidd túlzásba, vannak normális fiúk is.

Anyukáddal nem lehet megbeszélni?Vagy barátnővel?Nem értem azokat a szülőket, akik pszichológushoz küldik a gyereküket ahelyett, hogy leülnének velük beszélgetni!

Persze, ha végképp nem találni az okát a gyerek furcsa viselkedésének, akkor szükséges lehet, na de ilyen esetben minek...