Ti a 16 éves fiatokat elengednétek az "önállóságba" a világ másik végébe?
Fiam 16 éves és elég komolyan sportol. Küzdősportokat. Judo, Muay Thai, Kickbox.
Nagyon-nagyon jó eredmények ért már el eddig is és a hozzáértők kifejezetten tehetségesnek tartják. Ezért is adódott egy lehetőség, hogy kimehetne edzeni Thaiföldre.
Nem akármilyen edzőterembe, nagy nevű hely. Az edzői mind világhírűek ezekben a sportokban. Rengeteg jelenlegi és korábbi világbajnokot edzettek már. Ahogy abban az edzőteremben is több világbajnok edz jelenleg is.
Szóval ide lenne lehetőség kimenni.
A lakhatás az úgy lenne, hogy mivel ott gyakorlatilag senki sem helyi közösen többen szoktak házakat bérelni és ott laknak.
A tanulás pedig magántanulóként, önállóan tanár nélkül. Csak vizsgázni jönne haza.
Természetesen a szállást, étkezést és egyéb rezsit nekünk kellene fizetni. Amit tudnánk vállalni, szóval nem ez a gond.
Angolul jól beszél, ott pedig ezen a nyelven lenne a kommunikáció, szóval ez sem gond.
Ti elengednétek?
Én óriási dilemmában vagyok. Egyrészt óriási lehetőség ez neki. Ez lenne tulajdonképpen a profi karrier első igazi lépcsőfoka.
Meg azt sem akarom, hogy miattunk ne érje el az álmait. Ilyen lehetőség lehet soha többet nem lesz.
Másrészt viszont még azért olyan fiatal. Egyedül a világ másik felén. Na meg a tanulás is. Szín 5-ös tanuló jelenleg, de önállóan nem tudom, hogy menne.
Nem itod, hogy mennyi idöröl lenne szó, de ha max. egy év, akkor én elengedném.
Ha ilyen komolyan sportol, akkor valószinüleg igen fegyelmezett gyerek, nem egyedül laknak, hanem a tanárokkal, többiekkel együtt.
A kapcsolattartásra az internet, SMS,Skype mindenképpen megvan.
Ha megbizol benne, akkor szerintem ne szalasszátok el ezt a lehetöséget.
engedd el, sőt biztasd, hogy menjen.
a sport miatt
a nyelv miatt
az új kultúra megismerés lehetősége miatt
meg még egy csomó indok.
16 évesen már nem fiatal, max. a Te szemedben:) - versenysportoló ráadásul, ha jól értem, azaz lényegesen komolyabb, mint egy átlagos 16 éves.
plusz tényleg nem lesz soha többé ilyen lehetősége, és Te is haragudnál a későbbiekben magadra, hogy megfosztottad tőle.
ha ez segít, nekem annak idején ugyanebben a korban két lány osztálytársam ment ki külföldre tanulni egyedül, az egyik az USA-ba, a másik Argentínába.
és nagyon élvezték, hasznukra vált, stb.
szóval engedd el - ezen nincs mit dilemmázni...főleg így, hogy nem anyagi a dilemma.
Nem engedném el. Hanem kimennék vele.
Én művészképzőbe jártam, voltak olyan diáktársaim, akik konkrétan azt csinálták, hogy miután kiderült hogy a gyerek nagyon tehetséges, a család összecuccolt és költözött, hogy támogassa őt. Volt olyan srác, akinek a családja egészen Japánból költözött ide. Jól tették, hihetetlen eredményeket ért el később.
Engem úgy engedtek el a szüleim, mondván fegyelmezett vagyok, meg tudom csinálni, ténylegesen elengedték a kezem. Rövid időn belül kicsúszott a lábam alól a talaj, mert nem volt aki segítsen feldolgozni az ingereket, a stresszt, stb. Persze a tanáraim foglalkoztak velem pluszban, de úgy átfogóan senki. 15 évesen indultam, 19 évesen pályát módosítottam. Azóta már azt is tudom, hogy rossz ötlet volt.
Szóval ha van lehetőséged, akkor menjen ki vele legalább egyvalaki és támogassa lelkileg is. Mert az a sokkal megterhelőbb része a dolognak.
anya engem mindenféle aggodalom, feltétel nélkül elengedett.
és megérte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!