Férfiaktól miért nem kérdeznek olyat, hogy karrier, vagy család?
Attól, hogy csak a nők tudnak szülni, attól még nem alapvető, hogy akkor neki is kell gyes-re menni, vagy szabadságot kivenni, ha beteg a gyerek. Ezt egymás között kell eldönteni. Írta az egyik válaszoló, hogy rosszul van a szerepek felcserélődésétől. Pedig korántsem cserélődnek fel a szerepek, csupán azonos szintre kerülnek lassacskán. Mind a ketten dolgoznak (jó esetben) a megélhetésért, és a közös életükért. A férfi munkaideje is 8 óra, ahogyan a nőé is, hiába keres kevesebbet. Ezért tehát egyenlőnek tekinthetők. De elméletben még mindig él az, ahogy említették: a gyerek a nőhöz tartozik. De attól, hogy ő szülte, attól még az apa is egyenjogú szülője a gyermeknek. És nem attól lesz jó apa valaki, hogy hónapokat távol van a családjától, de közben milliókat küld haza, ameddig az asszony egyedül neveli a gyerekeket. Ma már egy család nem fogja sokáig bírni az ilyet.
Én nő létemre nem tudnék itthon ülni ölbe tett kézzel, és arra várni, hogy a férjem hozza haza a pénzt. Szerintem az nem igazságos a közös életünkre nézve. Mindkettőnknek hozzá kell tennünk, akár anyagilag, akár itthon a házimunkában.
PM üzeneteket nem kérek, akinek mondandója van az ide írja, így ide is teszem.
"Szia!
Ne haragudj, ez mellett nem tudtam elmenni szó nélkül elmenni pedig nem vagyok egy feminista típus. Már ne haragudj, de ha egy férfi teherbe ejt egy nőt ezzel automatikus el kell vállalnia a gyerekkel járó összes feladatot KÖZÖSEN a feleségével. Ha arra volt esze, hogy megdujon akkor arra is legyen esze, hogy foglalkozzon azzal a gyerekkel és itt nem csak arra gondolok, hogy játszani kell vele, hanem fürdetni, ápolni ha beteg, pelus csere stb.
Vállásnál meg akkor ennyi erővel jön a férfi kettős mércéje. Korábban nulla felelősség aztán meg vinni akarja a gyereket!? Mire föl? Elvált szülők gyereke vagyok és bár imádom Apukámat lelkibeteg lennék ma ha vele kellett volna felnőnöm. Tetszik vagy nem tetszik egy gyereknek az édesanyja mellett a helye. Hacsak ez ellen valamilyen nagyon súlyos érv áll fenn (anyuka pszichéses beteg vagy alkoholista). Apuka meg természetes a vállás után is apuka! Jöjjön látogassa a gyereket, vigye el ide-oda! Ez persze csak ritkán szokott bekövetkezni, miután kiderül, hogy anyukánál a gyerek utánna már le vannak szarva mindketten.
Ne legyen gyereked soha!"
A válaszom pedig annyi, hogy ha a gyereknek az anya mellett a helye, akkor a lemondás is automatikusan az anyáé lesz. Ezt el kell fogadni. Nem lehet mindent egyszerre.
"Tetszik vagy nem tetszik egy gyereknek az édesanyja mellett a helye."
Szerintem ezt így nem jelenthetjük ki egyértelműen. Nem csak akkor lehet egy anya alkalmatlan a gyereknevelésre, ha pszichésen beteg vagy alkoholista. Sajnos ezeken kívül még rengeteg rosszindulatú vagy éppen pénzéhes anya van a világban, vagy éppen érzelmi zsaroló - de ők persze nyugodtan nevelhetik a gyereket, mert "a gyereknek az anyja mellett a helye". Közben meg lehet, hogy az apjával boldogabb, kiegyensúlyozottabb élete lenne.
Az, hogy nálad ez nem így volt, még nem aranyszabály arra, hogy másnál sem lehet így. Ha csak ebben a témakörben körülnézel, legalább napi 1 kérdés van, ahol tisztán látszik, hogy szegény gyereket inkább az apának kellene ítélni, de ígysem-úgysem kapja meg, mert a magyar bíróság 90%-ban anyapárti, egyéb körülményeken figyelmen kívül hagyva.
Elavult és alaptalan dolog az, hogy a gyermeknek az anyja mellett a helye. A gyereknek MINDKÉT szülő mellett van a helye, és ha ez nem lehetséges, akkor pedig amellett, amelyik nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet tud neki biztosítani - legyen az bármelyik nemű szülő is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!