Férfitársaim! Volt már valaki hasonló helyzetben? Tökéletes a barátnőm, csak kicsi a melle. Nagyon szégyenlem magam, hogyan verjem ezt ki a fejemből?

"Meg hogy ha szerelmes, nem tarthatja csinosnak mert akkor mégsem az, csak akkor, ha csinos helyett gyönyörűt mond."

Na na! Ezt én mondtam! Ne kritizáljátok a mondanivalómat itten, mert csúnya dolgok fognak történni! Nem szeretem a lázadozást! :)

Azt nem tudom hogy hogy verd ki a fejedből, de esküdj meg hogy nem tudja meg hogy ezt gondolod. Azzal sárba tipornád az önbecsülését, és biztos takargatná magát előtted. Vagy feldolgozod és boldogan jársz vele, vagy nem és elhagyod. Ilyen esetekben tényleg a legjobb a kegyes hazugság, vagyis ha azt mondja hogy "olyan kicsi a mellem, nagyon utálom" nem azt kell válaszolni hogy "háát... tényleg nagyon kicsi" hanem azt hogy "ennél gyönyörűbb melleket még sosem láttam és úgy imádlak ahogy vagy".

L22

#43: Lehet, de ha okos nő, akkor nem a mellméretének fogadtatásától függ az önbecsülése, semmilyen szinten :P Főleg ha ő maga szereti őket :)

S lehet, hogy azt sem szereti, ha a szemébe hazudnak, még ha pozitív célzattal teszik is.

Nem mondom, hogy ez gyakori, csak hogy ezt nem tudhatjuk, sokszor mindenki olyan rém okos és pár szóból megmondja a tutit... Ez nem a #43-ra, csak összegyűlt bennem, én anti-általánosító vagyok :D Kedvelem az egyéni, nem sztereotíp eseteket.

Nagyon lerohanta mindenki szegény kérdezőt,hogy milyen bunkó... Pedig az ember nem nagyon tud hazudni magának. A nagyobb mell jobban tetszene neki,hát ez van. Ezért szerintem nem bunkó,főleg mivel nem mondja a barátnőjének. És mondom ezt nőként.

Szerintem foglalkozz minél többet a jó tulajdonságaival és ne mindig csak arra gondolj,hogy jaj,de kár,hogy ez pont nem jó rajta. Amennyi szépet leírtál róla,bőven van,ami ellensúlyozza ezt a szépséghibáját:) Továbbá,ha netalántán később elragadna a szerelem,akkor szerintem már észre sem fogod venni,nem fog zavarni:)

18 évesek voltunk a férjemmel mikor összejöttünk. Hát nagy bánatomra nagyon lapos voltam, szégyenkeztem is miatta eleget. A helyzet azóta annyit változott hogy most picik de formásak. A lényeg hogy a férjemnek is akkor mint minden kamasznak a nagy mellek tetszettek, kb. l évvel később el is mesélte ezt, hogy mikor először pulcsin keresztül megfogta a mellem hát átfutott az agyán hogy ennek meg hol a cicije. Ennek ellenére most 35 évesek vagyunk, van 3 csodás gyerekünk, még mindig kicsi mellem, amiket imád a férjem és ezt most komolyan mondom. Gyerekek után is még mindig jól nézek ki amit a tudtomra is ad mindig. Én még mindig elégedetlen vagyok a melleimmel, de ő vigasztal mindig hogy tökéletesek, úgy jók ahogy vannak, közbe még azt is megjegyzi hogy drágám már megint nőttek a melleid. :) Én ezer hibát látok magamon, ő tökéletesnek lát! mert szeret, imád! Biztosan magában ő is gondolt már ezt azt, de soha nem mondott még olyat hogy ez vagy az lehetne más rajtad. Ezzel én is igy vagyok. Senki sem tökéletes de ha igazán szereted akkor mindez háttérbe szorul és lényegtelenné válik.

Neked még friss nagyon a kapcsolatod, hidd el ha igazán mélyülni fog a szerelem köztetek, akkor már nem is lesz olyan fontos, hogy kicsik a mellei! Addig is türelem. :)