Hogy mondjam el a szüleimnek, hogy van egy ilyen lehetőségem? Ti hogy mondanátok meg?
Ők elég régimódiak,nehezen értek szót velük,ezért alig mondok el nekik valamit.De most van egy olyan lehetőségem,hogy a nyáron pár hetet külföldön tölthessek a legjobb barátaimmal és a párommal.A szüleimmel nem mennék sehová,mert nekik a nyaralás az,hogy a 40 fokba végighurcolnak minden kulturális sz.rságon és nincs időm pihenni,évek óta nem megyek velük sehova.
De ez most a pihenésről,vásárlásról és a bulizásról szólna.5-en mennénk,én vagyok az egyetlen fiatalkorú(17 vagyok).Ráadásul olyan helyeken lennénk,ahová kétlem,hogy eljutnék máskor.
Az szerintem nem önállóság, hogy a barátja pénzeli... 17 évesen szerintem ez még eléggé erős. Akkor lenne önálló, ha a saját maga által megkeresett pénzből menne. Én is megtehetném, hogy kifizettetek mindent a barátommal, mert telne rá a fizetéséből, de nekem jobb érzés az, hogy a magam ura vagyok, nem pedig valaki kitartottja. Pedig mi 21, és 23 évesek vagyunk. De mindenkinek más az értékrendje, szóval ettől eltekintve:
Lehetőleg nekik ne hangsúlyozd, hogy mennyire ráz a hideg téged a kultúrától, ezt még én is szánalommal olvastam, szóval el tudom képzelni, hogy a konzervatív szüleid hogyan reagálnának. A nyelvgyakorlás, új tájak megismerése, stb szerintem meggyőző erővel hathat rájuk is, ne hangoztasd, hogy vásárolgatni, meg bulizgatni fogtok, mert annak nem fogják értelmét látni. Meg számíts rá, hogy ők is fenn fognak akadni azon, hogy a barátod fogja kifizetni a dolgot. Én a helyedben addig még diákmunkáznék, ilyesmi, akkor már az önállósági faktorod is nőne a szemükben. :)
Engem 16 évesen is már mindenhova elengedtek, külföldre is, soha nem volt kérdés. DE ez azért volt, mert ismerték a barátaimat, látták, hogy normálisak, és ami még fontosabb, RÓLAM tudták, hogy megbízható vagyok és nem csinálok hülyeséget. Szerintem ez a legeslegfontosabb. Mert ha bízom a gyerekemben, és tudom, hogy hát ha hülyék a barátai akkor se lesznek rá rossz hatással, nemviszik bele rosszba mert van a gyereknek esze, akkor elengedem. Amúgy meg nem. A te írásod alapján te még nem feltétlenül tudod átérezni, hogy a szüleidnek is lehet igaza, mert nem írod, hogy miért nem kedvelik a szüleid a barátaidat, nem próbálsz belegondolni, hogy talán van valami alapja a nemkedvelésnek, hanem csak rámondod, hogy régimódiak, te meg tudod a tutit. Pedig 17 évesen 0 saját keresettel nem kellene elfogadni senkitől drága ajándékokat, és igyekezni bevágódni egy pucc társaságnál akiknek nem elég jó a Balaton. Nem azt mondom, hogy ne menjen az ember Spanyolországba stb ha megteheti, de ha már csak 1 ember is nem teheti meg, akkor inkább elmenne a társaság a Balatonra, akkor legalább nem érzi megalázónak a helyzetet az, akinek fizetik a részét (mert normális felfogású ember ezt megalázónak érzi szerintem, csak te még fiatal vagy és nem érted hogy milyen az élet).
Na ennyi a monológom, röviden annyi, hogy mondd el és hallgasd meg a szüleid érveit, aztán gondolkozz el rajta. Nem biztos, hogy nincs igazuk.
Én is megbízható vagyok,csak a szüleim úgy viselkednek velem,mintha nem 17 éves lennék,hanem 7.
Már kérdeztem tőlük,hogy miért nem kedvelik a barátaimat,de csak annyit mondtak,hogy mert "nem az én társaságom az ő baráti körük és életstílusuk" és mert folyton pörögnek és nem szeretnek otthon ülni a 4 fal között.Jó,néha tényleg megtudják őrjíteni az embert,de ettől függetlenül nagyon imádom őket és tudom,hogy bármikor számíthatok rájuk.
A legjobb barátnőmet 2 éve ismerem,ő mutatott be a többieknek kicsivel később.A srácok egyetemisták,a barátnőm pedig jövőre kezdi az egyetemet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!