Mitől ilyen ideges a férjem?

anya vagyok én is, de csak én veszem észre a kérdésben, hogy talán a kérdező is hibás egy kicsit?

Kedves kérdező, vegyük az első helyzetet: el kell menned boltba és kell fél óra bébiszittelés. A kérdésből az jött le, hogy a férjedet meg sem kérdezted, rögtön az anyád hívtad. Nekem ez nagyon fura. Eleve itt kellett volna másképp cselekedni. Lehet hogy a férjed nem az apák gyöngye, de ha még te sem segítesz megélni neki a szülőszerepet, akkor magától nehezen fog megváltozni, márpedig az, hogy őt meg sem kérdezted, hogy elvállalja-e félórára, olyan, mintha ő nem is lenne a kicsi apja, mintha ő babatéma szempontból csak egy perifériára szorult hasznavehetetlen senki lenne. És te meg ezt meg is mondtad neki azzal, hogy "10 percet sem bír ki a fiunkkal". Pedig nekem úgy tűnik, hogy a kérdésében, hogy miért is kellett áthívni anyádat, benne leledzett a hajlandóság arra, hogy ő vigyázzon rá. Mindenesetre ha már így alakult, hogy kapásból anyád hívtad fel, és ő ezt meg is krédezte, hogy miért, akár válaszolhattál volna úgy is az azonnali szemrehányás helyett, hogy: "nem gondoltam hogy te is elvállalnád. szeretnél inkább te vigyázni rá?"

Lehet, hogy másképp végződött volna a sztori.

A másik helyzet ami a szemet szúrt: vita közben szemére hánytad, hogy a köhögésével felébresztette a kicsit. Ennek meg mi értelme volt? Lehet hogy csúnyán beszélt épp veled, de csak olaj a tűzre, ha tök fölösleges szemrehányásokkal mérgesíted tovább a kettőtök viszonyát. Nyilvn nem direkt köhögött, és amúgyis szarul érzi magát, hogy beteg, hát még ha ezért lecseszést is kap (még ha csak azután is, hogy ő cseszett le téged). A férjed helyében azt érezném, hogy basszus lett egy gyerekem és lassan már levegőt se szabad vennem. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sosem vigyáz a kicsire, és te már ezt nem is akarod felajánlani neki, ahogy fentebb láttuk, akkor előbb-utóbb ő már nem fogja hozzátok tartozónak érezni magát. Talán már most sem érzi úgy. Ettől ő egyre rosszabb férj és apa lesz, belőled meg egyre több szemrehányás fog felfakadni. Ez egy mélyre vezető spirál. Légy te az okos, és állítsd meg. Ne hányj szemre mindent, és segítsd, hogy jobb apa legyen. Nem mondom hogy a te hibád hogy ilyen csúnyán viselkedett. Csak azt, hogy te is tehetsz azért, hogy jobb legyen.

A Makrancos hölgy címen futó műremek mintájára kellene kezelned az esetet: Lökd be egy párszor öv nélkül a medencébe, és csak akkor húzd ki, amikor már mesterségesen kell lélegeztetni...

Éreztesd vele, hogy mire menne a "hülyeségeid" nélkül.

Én egy 45 éves fickó vagyok, de az ilyen hisztis embereket csak kíméletlen módszerekkel lehet észhez téríteni.

22-11. a sok okoskodás helyett:

Mondtam hogy oké de meg kell etetnie. Na erre nekem esett hogy erről nem volt szó. - te ilyen emberre rábíznád, aki még etetni sem akarja?

Mindenféle perifériára szorítás és hasonló bölcsességek helyett: kötekedős kedve volt. Ilyenkor úgysem tudsz jót tenni vagy mondani. Ha megkérded, vigyáz-e a gyerekre, azért is leüvölti a fejed.