Ti a helyemben költöznétek?

Pakolj! Ne is gondolkozz! Válaszokat nem olvastam, nem érek rá. :(( Menj!

Jó utat, sok szerencsét, élj boldogan! :)))

Soha nem mennék Amerikába.

Voltam már ott életemben több hétre, vannak rokonok is, dek ibírhatatlan. Nem vicc, amikor azt mondják, hogy az emberek buták. Az U.S.A. egy élhetetlen hely, ha egy kicsit is értelmesebb vagy az átlagnál. A közép-és felsővezetőkön kívül a cégnél senki nem csinál mást, csupán 1 folyamatot naponta, az agykapacitásuk egyedül a betanított munkát tudja befogadni.

Ezt mos úgy képzeld el, hogy ha elmész fodrászhoz, akkor 1 lány vágja a hajadat, de festeni már nem tudja, mert azt egy másik lány tanulta ki csak. A másik lány meg vágni nem tud. És ezt minden rohadt foglalkozásban így kell elképzelni. Van német ismerősöm (Németo.-ban élek), aki dolgozott kint egy évet. Sima gépész szakmunkás végzettsége van. Amerikában vezető pozícióba került, mert ott NINCS OLYAN, hogy egy szakmunkás vagy egy sima alkalmazott több funkciót is ellát egyszerre, képtelenség.

A másik: az emberek. Igen, az emberek rosszindulatúak Magyarországon. De Amerikában meg képmutatóak és felszínesek. Beszélsz velük, 3 perc múlva már a nevedre sem emlékeznek. Elfecsegnek mindenről, de értelmesen társalogni nem lehet velük, mert egyszerűen nincs miről (lásd: tanulatlanság, egy folyamatra irányuló képzésből adódó tájékozatlanság!)

A kaja förtelem. Tényszerű, hogy olyan, hogy "amerikai konyha" nem létezik, de ez egy dolog. Az édességek túlédesek, és valóban dívik a sorozatokból is ismert minta, mely szerint cukormázas fánkot tömni naponta reggelire normális dolog. A péksüti ismeretlen fogalom. Van ismerősöm, aki német pékséget nyitott Amerikában, milliomos lett belőle, mert az amcsik még életükben nem ettek olyan zsemlét, ami nem műanyagból van és gumiízű, hanem pékségből való. A gyorskaja-és fagyasztottkaja trendet gondolom nem kell említenem. Az összes édesség cukortartalma megközelítőleg 3x annyi, mint nálunk, és más ételek is előszeretettel túlfűszerezettek. RÖviden: a kaja szimplán szar.

Na és ezektől a tényektől elvonatkoztatva, mert ez csak a személyes benyomásom és véleményem volt:

Gondold végig magadban, hogy te mit szeretnél. Kibírnád-e ilyen távol a családodtól, barátaidtól, meg tudnád-e szokni. Vagy szívesebben mennél más országba szerencsét próbálni? Mert ha máshová húz a szíved, ne habozz, arra érdemes hallgatni. Ha viszont úgy gondolod, Amerika a megfelelő neked, akkor legyen az. Nyilván nagy vonzerő, hogy a bátyád tudna támogatni, de szerintem fontosabb kérdés az, hogy mit is akarsz igazán.

Ha valaki közel áll a testvéréhez, akkor semmi rossz sincs abban, ha szükség esetén segíti, akár anyagilag. Az általad leírt esetben meg főleg teljesen normális, nem kell szégyellned magadat miatta.

S itthon maradni nem félsz? Mondjuk attól, hogy itt meg főleg nem fogsz tudni önállóan élni, ha egyszer ott vannak a szüleid, és nem találsz munkát sem? Hidd el, jobb az ismeretlen, mint a kilátástalanság.

Én nyilván azért, mert leírtam a negatívumokat az "amerikai álomról".

A többiek meg valszeg azért, mert betekintett ide valami szélsőjobboldali állat, aki szerint itthon kellene éhendögleni hazaszeretetből fizetésképp.

Kedves kérdező!

Te nem segítenéd a tesódat ha őt kellene egy hónapig etetned meg minden? Hát dehogy nem.Az aggályokkal félre és próbáld ki. Biztos segít munkát is találni. Ha meg annyira nem jó mint ahogy valaki írta még mindig hazajöhetsz.

Azt tudnod kell hogy én nem vagyok olyan aki csak úgy kimegy vagy kiköltözik külföldre de ha a te életedet nézem akkor megtenném. Mi tart vissza? Nincs munkád, nincs barátod, nincs normális életed. Akkor meg mire várni? Haza lehet jönni ha nem jön be.