Elegem van apámból. Mit tegyek?
Apám elég beképzelt, 60 éves, egyfolytában piszkál, mindig kritizál. Főiskolára járok, elég nehéz fősulira, ráadásul én is annak tanulok, mint ami ő most vagyok első éves. Apám mindig kritizál, hogy félszeg vagyok, meg határozatlan, zárkózott vagyok, meg hogy túl érzékeny, meghogy engem minden zavar, meg ilyenek, pedig nem így van.
Van egy cége, szeretné, ha átvenném, most vesz majd egy irodát, eddig bérelte. 60 éves én korántsem biztos hogy abban a városban maradok ahol jelenleg lakom, de azt szeretné ha átvenném. Csakhogy egyszer ezt mondja máskor meg azt. Például múltkor kicsit borozgatott, mondta üljek az ölébe, elkezdi majd ha én is dolgozni fogok így fogunk ott ülni, persze ez csak vicc de akkor is miért mond ilyeneket. Meg van tárgyam amiben tud segíteni, és ha leülünk tanulni, akkor ordibál velem, hogy te fasz nem érted ezt meg ezt, olyan hülye vagy mint a segg, meg ilyenek. Meg mindig csak azt mondja, hogy tanulj, már lassan semmit nem beszélünk, csak egyfolytában dumál, hogy
hülye vagy. Meg úgy érzi, a gyereke vagyok és bármit megtehet velem. Meg elkezdi, hogy gyerekkorodban kesztyűs kézzel bántunk veled meg ilyenek, pedig nem szoktam hülyeségeket csinálni, eddig minden nyáron dolgoztam nála. Sok pént sem kérek/kapok. Most például egy vizsgám nem sikerült és elkezdi hogy MIÉRT NEM SIKERÜLT AZ A VIZSGA? Egyfolytában ellenőrizett régebben tanulok-e, meg régebben napi 10 szer is hivogatott, ma elkezdte például anyámnak, hogy ne is dolgozzak nála a nyáron, meg hogy a közelébe se menjek, utálja a barátomat, nem tudom miért. NEm tudom mit tegyek, próbálok távolodni tőle, de csak egyre roszzabb a vizsonyunk.
Hát ez ismerős dolog... 13 éves vagyok csak, és ugyanígy viselkedik az apám... én csak annyit teszek, hogy élem az életem (ahogy tudom) és ha jó kedvében van csak akkior megyek oda hozzá beszélni, de akkor se sokat. Általában amint hazaér a munkahelyéről, én bezárkózom a szobámba és lfoglalom magam.
ár meg se próbálok javítani a helyzeten, mert tudom, hogy olyan makacs és önfejű, hogy úgyse változtatna. Amúgy apám 56 éves, és ő is azt gondolja, hogy mivel a gyereke vagyok ezért azt kell csinálnom amit ő mond. Lassan belenyugszok már. Igaz, hogy tudom, hogy neki se könnyű mert egyedül nevel, de akkor is. Tudom, hogy nem segítettem valami sokat, de legyalább tudd, hogy nem a te apád az egyetlen aki ilyen.
Lehet hogy sajnos ő is azon szülők közé tartozik, akit nem érdekel hogy a gyereke valójában mit szeretne, hanem a gyerekén keresztül akarja elérni azt ami neki nem ment , és bíztatás, támogatás helyett lerombolja az önbizalmát. Ez nagyon károsan hat a gyerek későbbi életére, hogy nem bontakozhat ki, és a "szülő tudja, hogy mi a jó a gyereknek!" A Holt Költők Társasága , illetve a Jég Veled c. film ugrik be, ott is volt ilyen probléma.
Sajnos lázadni kell, hogy megértsék végre, hogy felnőttél, és nem 6 éves kisikolás vagy aki nem tudja még hogy mit akar.
Egyszerűen állítsd őt kész tények elé. Ha kell, vesszél össze vele és érvelj, tudj felmutatni eredményeket amire hivatkozzál hogy belássa, neked megvan a saját érdeklődési köröd, és te mást szeretnél csinálni mint amit ő elvár tőled.
Ez biztos hogy nagyon nehéz. Egy nagyon határozott szülő mellett nehéz labdába rúgni, mert legjobban az töri le az embert, ha a saját szülője nem fogadja el, nem dicséri, ez nagyon önbizalom romboló és egyre kevesebb bátorságot érezhetsz szembeszállni vele.
Ha végleg nem sikerül meggyőzni hogy utadra engedjen, akkor csak az lesz a megoldás ha elköltözöl otthonról. Akkor a magad ura lehetsz, és ha nem függesz tőle anyagilag semmit nem tud mondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!