Hogy esne az alábbi mondat a párodtól?
4 hónapja vagyunk együtt, neki előtte nem volt komolyabb kapcsolata, 24 éves. Nagyjából úgy van, h 1-2 napot együtt alszunk aztán 2-3at nem. Most azonban vizsgaidőszak van, és így többet vagyunk együtt, ott tanulok nála pl. Tegnap este, mondtam, h elmegyek boltba, aztán jövök vissza és neki meg furcsának tűnt, h meg se beszéljük, de én már eleve elkönyvelem h megint ott alszom nála. Erre ilyet mondott "néha szeretnék egyedül is aludni".
Nagyon rosszul esett, én olyan szívesen alszom vele.. kérdeztem, h majd ha együtt fogunk élni, akkor is mindig elvonul egyedül aludni? Azt mondta nem, de ő 24 éven át egyedül alud, neki szüksége van egy kis magányra néha, ráadásul szimpla ágya van, amin nem mindig tudunk rendesen pihenni. Szívesen alszik velem, de nem mindig...
Lassan el tudtam fogadni, de mégis kicsi bánt a dolog. Amúgy nem lógok folyton a nyakán alapjáraton, kb a hét felét töltjük együtt összességében.
szerintetek?
"Én elkerekedő szemekkel néznék rá, látványosan elszontyolódnék, és lebiggyedt ajkakkal annyit mondanék, ,,jól van, megértem"."
Ez borzasztó szánalmas.
ha együtt alszunk akkor végig összebújva alszunk, úgy is ébredünk...szerintem ez nem "hollywood"-i hülyeség...(reflektálva a belinkelt cikkre)
én nagyon bújós természetű vagyok
sem magamat, sem mást nem gyötörnék azzal, h egy egyszemélyes ágyban ketten aludjunk. mondjuk nekem fura, h ennyi idős korára nem vett még magának 2 személyeset. mások már 18 évesen kapnak valami páros fekhelyet, mert akár haver, akár a párja is esélyes, h ott fog aludni.
fogadd el, egy friss kapcsolatban nem kell folyton egymás popsijából lógni. szegénykét ne riogasd ilyennel, h mi lesz ha majd együtt élünk?! a jelenben élj. pl kezdd azzal, h szereztek egy nagyobb matracot, amin jobb együtt aludni.
"én olyan szívesen alszom vele", "vele akarok aludni", "én nagyon bújós természetű vagyok"
Nagyon idegesítő vagy, csak magadról beszélsz, csak magadra gondolsz, Te mit akarsz, Te milyen vagy, neked, hogy jó. Sok amit csinálsz. Ezek szerint Ő nem annyira alszik veled szívesen és nem olyan bújós természetű. 4 hónapja vagytok együtt, miért kell úgy csinálni, mintha élettársak lennétek?
Nekem az tűnt fel először, hogy ő nagy nehezen kinyögi, hogy szeretne néha kicsit egyedül is lenni, erre te a képébe vágod még tetézve a dolgot, hogy mi lesz ha összeköltöztök!? Szerintem egy kicsit sok vagy neki. 4 hónapja vagytok még csak együtt, az elmondottak alapján ő kicsit soknak érzi az együtt töltött időt, küszködik, te meg még kicsit riogatod azzal, hogy már az összeköltözést tervezed. :D
Egyébként nem kell ezt annyira a szívedre venni szerintem. Fura még neki a helyzet és korai is ez az egymásra telepedés.
Én a múltkor a páromnál aludtam a kollégiumban, a szobatársa nem volt bent. Már egy órája feküdtünk egymás mellett szenvedve, mert nem tudtunk elaludni, ha fordultunk felébredt a másik is, zsibbadt, beszorult, nem mozdult, blabla... Mire a párom közölte, hogy ha nem gond, akkor ő most átköltözik a szobatársa ágyára. Az én számat csak egy hangos, örömteli JÓÓÓ hagyta el. :D Aludtunk már együtt egyszemélyes ágyban, de sosem ébredtünk pihenten, nem jó, így megértem a párod álláspontját.
Örömtáncot járnék, hogy végre találtam valaki olyat, aki egyetért velem. :D
Mi külön alszunk, mert én egyszerűen nem szeretek másokba beakadni, takarót cibálni, más éjjeli hangjait hallgatni. Másrészt ha éjjel hozzám ér valaki, rendszeresen ordítva ébredek fel. Kinek lenne jó ez a szenvedés.
Amúgy nekem te marha sok lennél, az ennyire egymáson csüngés nekem nem kényelmes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!