Ilyen meghívásra milyen módon reagálnátok?

Megmondom őszintén, én sem örülnék egy mailes meghívásnak egy ilyen eseményre, inkább legyen telefon vagy normális meghívó, legalábbis az én ízlésem szerint. De mindegy. meghívásnak meghívás, és nem kisebb értékű.

Megértem a dühödet meg azt, hogy elvárnák azt, hogy elmenjetek a keresztelőre, főleg hogy nem is szólnak időben. Egy ilyen eseményt min. egy hónappal előtte érdemes lenne letisztázni. De sztem ne süllyedj le a szintjükre. Menjetek el... de 1) ne vigyetek semmit, 2) max. magára a keresztelőre maradjatok, és utána kimérten, tartózkodóan távozzatok. Hadd érezzék, hogy valami itt nincs rendben - de úgy, hogy közben ti nem hágjátok át a szabályokat csak azért, mert ők megtették anno.

Bár én azt is megértem, ha úgy döntenétek, nem mentek el.

Szerintem én ha elmennék, akkor én inkább udvariasan viselkednék, nem csinálnám ott a fesztivált, hogy lássák, hogy felhúztam az orrom, gondolom, senkit nem érdekelne ott a műsorom, csak magamat hergelném. Ha meg annyira nem bírnék magammal, el se mennék.

Viszont a férjemet biztos nem beszélném le és nem is nehezíteném meg a helyzetét, ha el akarna menni és én annyira utálnám a sógorékat, hogy elképzelhetetlennek tartanám, hogy elkísérjem, akkor megkérném, hogy mentsen ki valahogy és nem sértődnék meg rá, ha ő menne.

Ha meg a férjem sem akarna menni már eleve, akkor keresnénk valami kifogást és otthon maradnánk. Csak azért elmenni, hogy éreztessük velük, hogy mennyire fújunk rájuk, semmi értelme.

Nem kell szerintem ezt túlspilázni. Valamilyen téren lehet, hogy számítanak is rá, hogy nem mentek, ha már ők sem voltak a ti gyereketekén.

Ha férjed menni akar, akkor menj! Ha nem akar menni, akkor ne menj! Döntse el ő! Biztos ő nem problémázik.

Bár egy kicsit olyan gyerekes ez a méricskélés. A nők mindig találnak ürügyet arra, ha valaivel utálkozni akarnak.

32N

Talán azt gondold át, hogy meddig akarod magadban rejtegetni a haragod és a megbántottságot - nem mondom, hogy nem jogos! -, azért, mert annak idején a ti gyereketek keresztelőjére nem mentek el a sógornőék.

Meg is lehet ám mondani azt, hogy neked ezt fájt!

Aztán: az e-mail valóban személytelen mód. E-mail-en hivatalos és muszáj-leveleket érdemes intézni, mert arra találták ki: gyors üzenetküldésre.

Ha valakit keresztelőre hívok meg, vagy a születésnapján köszöntöm fel, akkor nem bunkózom e-mail-lel.

Telefon van, és létezik képeslap is, tisztességes papíros levél is. És van aranyszegélyes meghívó is, nem csak az angol királynő számára.

(És még ekkor is mondhatsz nemet, mert a meghívás nem kötelez semmire, csak KÉR arra, hogy jelenj meg valahol.)

Valamint: ha te nem akarsz elmenni, akkor az a te dolgod, nem másé. Anyóspajtás a saját életében rendezkedjen, ne a tiédben. Szerintem felnőtt ember maga dönt arról, hogy hova megy, hova nem.

vihar a biliben.

eddig az összes esküvői meghívást ímélben kaptam, igaz mellékelve volt az eredeti meghívó képe. így legalább vissza tudtam keresni az esemény előtti napon, h pontosan mikor, hol lesz. igaz, nem rokonok lagzija volt, csak barátoké.

süt belőled a rosszmájúság... ha más bajod van velük, akkor ne így verd le a port, hanem beszéld meg.

te állásinterjúra is csak akkor mész, ha aranyszegélyes meghívót kapsz rá? :P