Anyám megtudta, hogy eladtam a ballagásra kapott aranyékszerem, és teljesen kiakadt. Szerintetek jogosan?

Semmi joga anyádnak pattogni, te kaptad ajándékba, a te tulajdonod, neked van jogod rendelkezni felette egyedül. Számodra használhatatlan volt és inkább a pénzt választottad, el kell fogadnia a döntésed még akkor is, ha számára érthetetlen dologra költöd. Ez kb olyan helyzet, mintha anyukád kapott volna egy márkás felsőt ajándékba évekkel ezelőtt, amit odaadott mára egy szegény családnak ajándékba, mert neki nem tetszett, sosem hordta, viszont neked most hirtelen kellene egy alkalomra és elkezdenél anyukáddal üvölteni, amiért elajándékozta. Ugyanaz a helyzet. Előbbiben anyukádnak nincs joga felháborodni, utóbbi példában pedig neked nem lenne semmi jogod a számonkérésre.

Nekünk is kellett most a pénz a párommal, így beváltottunk kicsivel több, mint 100ezer Ft-nyi aranyékszert, mert mi sem hordunk, mert ronda sárga. Jól is nézne ki, hogyha befutnának a családtagok és üvöltözni kezdenének velünk, de persze kisegíteni már nem segítene ki anyagilag egyik sem. :D

Először is: már a tiéd, azt csinálsz vele amit akarsz.

Másodszor pedig: "Kiakadt, ordított és előadta, hogy inkább a félretett pénzemből kellett volna fizetnem a felvételit."

Miért is neked??

"Anyukádéknak kéne fizetni az egyetemet, nem pedig veled kiabálni amikor szinte gyerek létedre végzettség nélkül próbálsz meg összeszedni százezreket, ahelyett hogy az lenne a legnagyobb gondod hogy mit vegyél fel holnap, vagy hol vacsorázzatok."

A mai világban nagyon sok szülő nem tudja megengedni magának, hogy több százezret fizessen. Az én szüleim is így voltak, ezért kellett diákhitelt felvennem, amit most is fizetek.

Nem haragszom ezért rájuk, hisz tudom,hogy a mai világban nem egyszerű a megélhetés, s nem várom el, hogy felnőtt emberként is ők tartsanak majd el.

Jó is lenne, ha ilyen természetes dolog lenne, hogy a szülők állnak mindent, amíg tanulok.:)

Inkább a szülőnek kötelessége, mint a gyereknek.

Itt egyébként nem a tanulmányról van szó, hanem egy retkes csekkről!

Az anyja még ennyivel sem járul hozzá a tanulmányi előmeneteléhez és visszaköveteli az ajándékot.

Én is ezt érzetem utolsó, itt minden a szülő kötelessége.

Írja a kérdező, hogy szegény körülmények között élnek örül az anyukája ha kitudja fizetni a számlákat és az ételt.

Anyukád lehet azt gondolja, hogy ő soha nem fog tudni neked egy arany nyakláncot venni mert nem telik neki rá, és neked volt egy de elherdáltad. Mert ha tényleg annyit diák melózol ahogy mondod kell 9000Ft tartaléknak lennie.

Jaj, édes Istenem! És ti vagytok a jövő generációi.

Össze-vissza irkáltok mindenféle sületlenséget.

Milyen jogon akarta felvenni? Ha jó az anya-lánya kapcsolat, akkor ez nem is kérdés.

Nálunk a lányommal természetes, hogy néha kölcsönadjuk egymásnak az ékszereinket.

Már azt a keveset, ami van. Főleg a nyakláncot.

Amikor neki volt szüksége rá, én adtam neki oda a nyakláncomat. Később már ő is meg tudta venni magának.

Mindkét gyermekem elvégezte a felsőbb iskolát, én elvált szülőként nem tudtam őket támogatni. Fiam diákhitelből fizette tanulmányait, lányom pedig mellette dolgozott.

Természetesen én is dolgoztam, jelenleg is dolgozom.

De soha, egyetlen egy alkalommal sem hallottam azt, hogy milyen anya vagyok én, még a gyerekeim iskoláztatását sem tudom fizetni.

Nekem kellene fizetni a tandíjra a pénzt, nem nekik.

Akinek felsőbb iskolába jár a gyereke, az tudja jól, hogy ez nem így megy. Azt a gyereket valamiből etetni is kell, ruházkodni is kell, egyéb dolgok.

Kedves kérdező. Természetesen jogod volt ahhoz, hogy eladd a nyakláncot, ha tényleg nem volt más mód. Csak ezt elfelejtetted édesanyáddal közölni, mert mégis csak az ő szüleitől kaptad az ékszert.

# 18/19

Nem tudom, hogy érted de fizetős szak biztos, hogy nem lehet szociális alapon ingyenes, azért van az állami szak.

Az viszont igaz, hogy szociális alapon lehet ingyenes a jelentkezés.