Melyik lehetőséget választanád: összeköltözés azonnal vagy egy év gyűjtögetés után?

"A" vagy "C". A "B" verziónál van rá esély, hogy a szülőknél lakás annyira kicsinál mindenkit idegileg, hogy mire összegyűlne a pénzalakás bernedezésére, már inkább a válóperes ügyvédre költitek.

Talán az "A" a legszimpibb, bár ha tényleg semmi nincs, még konyhabútor meg hűtő sem, akkor elég nehéz lesz megoldani.

Ha már a vőlegényed, feltételezem régóta együtt vagytok, és már időszerű lenne az összeköltözés.

Én mindenképpen az A verziót választanám. Ha a párommal vagyok, nem érdekel különösképpen, hogy csak egy ágy és egy asztal van a lakásban, csak legyünk együtt. Egyébként is lehet, hogy tudtok még otthonról 1-2 bútort hozni, valamint ha körülnéztek olcsóbb bútoráruházakban, alapdarabokat már teljesen normális áron lehet kapni, így 1-2 hónap után már kinézne valahogy a lakás.

a B verziót semmiképp se vállaljátok, a szülőknél lakás mindig feszültségeket kelt! Nagyon tökéletesnek kell lennie a gyerek-szülő viszonynak ahhoz, hogy ez működőképes legyen.

Kicsit más, de kicsit hasonló is a helyzetünk:

egy nagyon kedves barátomék vettek egy hatalmas, újépítésű lakást, eredetileg irodának, de az a projektjük csúszik. Felajánlották, hogy költözzünk be addig a párommal (mert akkortájt akartunk összeköltözni, de nem találtunk megfelelő helyet), fizessük a rezsit, és nekik már jó, legalább vigyázunk a lakásra, és mindkettőnket nagyon kedvelnek, olyanok mint a második szüleink. :)

A lényeg, hogy mondták, csak 1 használt hűtőt és mosógépet tudnak adni kölcsönbe, de már ennek is hihetetlenül örültünk. Pár hónap múlva vettek egy gáztűzhelyet, amibe szerettünk volna beszállni, de nem engedték. Cserébe vettünk egy étkezőasztalt, székekkel.

Mikor beköltöztünk, még csak egy ágyat vettünk (vateráról...). Aztán vásárolgattam lassan össze a szekrényt, kanapét, szőnyeget, stb.

Konyhabútorunk a mai napig nincs, de megoldjuk. Még kb. fél évig leszünk itt, addigra beindul itt is az iroda, mi meg már úgyis összegyűjtöttünk már pénzt egy másik albérletre. Szóval nincs meg közel se minden, de nagyon boldogok vagyunk. :)

a kempingszékes matracos dolognak is megvan a maga vad romantikája :)

nekünk örökölt bútoraink voltak, meg a lánykori szobám maradékai :) a párom meg hozott 2 bőröndöt :)

spóroltunk, lett ikeás kanapé, komód, reluxa, stb :) gépek szerencsére voltak, anélkül nem jöttem volna el, mert a mosónők korán halnak, és söprögetni sem szeretek :)

szóval ha azért alapdolgok lesznek a lakásban, akkor költözzetek oda, meglátod mekkora élmény lesz szép lassan megvenni mindent, tervezgetni. és ami nagyon fontos: ottlakás közben tapasztalod meg, h melyik bútor lenne a legjobb. mert lehet, h előtte katalógusban kinézed, megveszed, aztán később kiderül, h nem passzol az igényeidhez.

nálunk még mindig vannak dolgok, amik hiányoznak, vagy cserére szorulnak, de imádunk itt élni a párommal és nagyon szeretjük egymást :)

Meg egy szavazat az A-ra :) Mi is azt valasztottuk.

Nem hogy konyhabutor nem volt, de meg parketta se, csak a beton alap :D Egyedül a fürdö szoba volt keszen, az is csak egy pici 1 szemelyes zuhany kabin volt. Az agyunk az en gyerekkori 1,5 szemelyes kanape-agyam volt. Fözessel nagy gondunk nem volt, mert etteremben dolgoztam akkor, onnan hoztam haza a kajat magunknak.

4 eve elünk itt es meg mindig van egy lomos szoba, de mar alakulunk :D

Mindent magunknak csinaltunk a ket kezünkkel es hihetetlen nagy bulinak fogtuk fel a közös festest, parkettazast, butorok összeallitasat, stb. :)

Ez mar egy soha nem elfelejthetö közös elmenyünk marad a ferjemmel es imadunk a mai napig arrol beszelgetni, hogy hogyan kezdtünk neki a sajat kis közös eletünknek es a regi kepeket is nagyon nagy szeretettel nezegetjük, mikor festös kantaros nadragban "pozoltunk" egymasnak :)

A mai napig nem csinalnam maskeppen!!!