Hogyan érjem el hogy az anyukám ne szóljon bele mindenbe?

Együtt élsz anyukáddal? Ő tart el? Mert a kérdésed elapján ez tűnik ki. Teherbe estél, egyedül madradtál ő meg gondolom eltartott, eltart ma is. Így van?

Ha nem, akkor rém egyszerű a dolog: egyszerűen nem kell az orrára kötni ezeket a dolgokat. Az én szüleim akkor ismerték meg a férjemet, amikor már vagy egy éve jártunk. Felnőtt emberként független életed van, dönts ahogy akarsz és kész.

De biztosan van, csak annak alapján amit leírtál, nehéz jó tanácsot adni, mert nem derül ki, hogy mennyire vagy anyukádra utalva.

Ha közös fedél alatt éltek, és aktívan részt vesz a gyerek ellátásában,( hogy te pl. dolgozhass, tanulhass stb ), vagy netán anyagilag támogat, akkor nem tilthatod meg neki, hogy véleménye legyen az életedről.

Azt írod, már a gyerek születésekor közölte, hogy ha "bevállaltad" egyedül a gyereket, akkor maradj is egyedül vele, mert elmar mellőled majd mindenkit. Ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy anyukád nem igazán akarta, hogy egyedülálló anya légy, csak nem tudott lebeszélni a döntésedről. És most ezzel a "büntet". Nem tudom, milyen idős a kisfiad, és amikor nincsenek ilyen konfliktusaitok, milyen a viszonyotok? De ha nincs lehetőséged önállóan, saját életedet élni nélküle, csak az a megoldás, hogy sokszor, és türelmesen megbeszéled vele; attól mert gyereked van, szükséged van társra, kapcsolatra, szerelemre. Sőt, épp miatta is szükséged lenne rá. Ha esélytelen a dolog, akkor nincs más hátra, mint összepakolni és elköltözni. Már ha megteheted...