Mit csináljak a mamámmal? Álandóan elemez

Húúú, az ilyentől megőrülök. :S

Próbáld meg megmondani neki, hogy ez téged idegesít, és legyen kedves abbahagyni.

"és te olyankor hogy érzed magad?", "milyen érzéseket vált ki belőled?" - ezek teljesen helyénvaló kérdések lehetnek bármilyen őszinte emberi kapcsolatban. A nem-pszichológusok talán csak azért nem teszik fel sűrűbben őket, mert nem elég képzettek hozzá. Tehát nyugodtan lehet rájuk válaszolni, vagy fel lehet tenni őket. (Visszakérdezni is ér, de nem a válasz helyett.) ;)

Mi a párommal szoktunk úgy beszélgetni, hogy mélyebben is érdeklődünk egymás iránt, nem csak a hétköznapi "mi volt ma veled a suliban?" szintjén, hanem pont ezen a szinten, pedig egyikőnk sem pszichológus, csak valóban érdeklődünk a másik iránt. Pont ilyen kérdések is elhangzanak köztünk. Sajnos a fiammal (aki még kisebb, mint most Te vagy), nincs meg ez, Ő sem szereti, talán tolakodónak érzi, ezért én nem erőltetem.

Mivel Te már 17 vagy, és ezek szerint sok jó könyv van ott, kereshetsz egy olyat, ami az elengedésről szól. Ha megtaláltad, olvasd el! Látni fogod, hogy az sem egyszerű, amin a "másik oldal" megy keresztül, amikor egy gyerekből felnőtt lesz. Az nem biztos, hogy ez egyből segít rajtad, de talán jobban megérted...