Kell még nekem gyerek? Vagy csak beijedtem?

Szerintem ezzel az életfelfogással sokkal inkább jó anyuka leszel, mint azok akik teljesen "komolyan" nevelik a gyereküket. Együtt tudsz majd ÉLNI vele, átérzed azt, amit ő is, nem csak fegyelmezni fogod, hanem társa is leszel a kicsinek. Egy gyereknél nincs jobb dolog a világon. Vágj bele nyugodtan! Majd ha a kezedben tartod, biztos leszel benne, hogy szükséged volt/van/lesz rá mindig is.

És ajánlom figyelmedbe egyik kedvenc könyvemet: Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék. Nagyon jó, :))

Itt is egy fanatikus Harry Potter rajongó :D Nagy álmom, hogy a kisbabámnak majd olyan forgót készítsek a kiságya felé, amin a hagyományos figurák helyett serpű lenne, meg bagoly, aranycikesz, Dobby... :D Mondhatni én is nagy gyerek vagyok.

Ettől függetlenül teljesen késznek érzem magam az anyaságra. Már jó ideje így van, de az elmúlt pár hónapban rettentően felerősödött bennem ez az érzés. Ha minden jól megy, márciusban kezdünk el próbálkozni, de már alig várom :). Nagyon várom már a babánkat.

Ha összejön, kicsit biztos én is be leszek majd kaksizva, meg mikor közeledik majd a szülés, ugyanakkor remélem végig azt fogom érezni, amit most: hogy rettentően akarom, és az lesz életem legjobb, legszebb döntése, és eredménye, életem fő műve, a babánk :)

Az én anyukámnak is egyik nagy kedvence a Harry Potter. Amikor általánosba jártam akkoriban jelentek meg az első kötetek, nekem vették, de végül mindenki elolvasta. Az utolsó pár kötet megjelenésekor már csak azon ment anyuval a "harc", hogy ki olvassa el előbb. Szeretem anyuban, hogy hasonló az érdeklődésünk, mert cserélgethetjük a könyveinket. Mondjuk őt a krimik, vígjátékok, animációs filmek érdeklik inkább ha filmekről van szó, akciót horrort nem nagyon néz. Szóval én így 22 évesen is leülök anyuval megnézni mondjuk a Jégkorszakot, vagy a Shrekket (oké rákenhetnénk az öcsémre, hogy miatta nézzük, de valójában nem :)).

Vagy apu, aki nagy fantasi, sci-fi, akció rajongó. Mikor kicsi voltam annyiszor láttam a Terminátort, vagy a Star Warst, hogy gyakorlatilag fejből tudom a szövegkönyvét (na mondjuk ennek anyu nem örült). A mai napig ha megyek hozzá együtt nézünk Gyűrűk Urát, az Alieneket, Predatort és a hasonló "alapműveket". Újabb kedvencünk a Trónok Harca, amit szintén olvasunk és nézünk is. :)

Szóval ha ezen múlik a gyerekesség, akkor nekem az egész családom gyerekes. Pláne apu. Őt totál lenyűgözik ezek az újfajta filmes effektek, akárhányszor megnézünk egy ilyen filmet, mindig végig hallgatom, hogy "hűű és azt láttad, hát eléggé összerakták nem?".

De jobbat mondok, a férjem és én is szeretjük ezeket a műfajokat és baromi sok ilyen jellegű "látványos" filmet nézünk, vagy olvasunk fantasit. Ez érdekel, ettől szerintem nem leszünk majd rossz szülők (mert majd mi is szeretnénk gyereket, bár nem a közeljövőben). Nem hiszem, hogy attól lennénk rosszabb szülők, már csak a sajátjaimból is kiindulva, hogy nem a máricsujt nézzük, vagy nem egy romantikus filmek a kedvenceink. Mindenkit más fog meg, ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket.

Szerintem nem kell megváltozni, egy bizonyos szintig tök jó ha az embernek "gyerekes" szülei vannak és nem vesznek mindent véresen komolyan. Anyu szülei pl. azok a "jó szülők", akik szakkönyvek szerint, maximálisan odafigyelve neveltek "tisztességes, jóravaló, dolgos állampolgárt", nem volt sarazás és hasonlók, a tiszta és rendezett megjelenés érdekében, vagy tapicskolós festegetés, maszatolás, rohangászás. Nagyon szereti őket, de ettől nem lett jó a gyerekkora.

33 éves nő vagyok, 3 gyerekkel. A lányommal barbizok, imádom a számítógépes játékokat, simán leülök idétlen meséket nézni a tévében, akkor is ha egyedül vagyok. Ebben nincs semmi rossz:) Az Avatart pedig egyenesen imádom! Szeretek álmodozni, királynőset játszani, elkölteni a gondolatban a lottónyereményt, de senki sem meri megkérdőjelezni, hogy milyen anyuka vagyok :))

Nem kell véresen komolyan venni a nevelést, nálunk baráti viszony van a családba, csacsogok a facebookon a lányom 12 éves barátnőivel és kitárgyaljuk a ,,pasikat,,.

Szóval Te egy nagyon jó anya leszel és s.zard le, ki mit mond!!!

38 évesen 3 gyerekkel a legkisebb 2 éves

képes vagyok inkább vele játszani mikor ébren van mint h teregessek főzzek takarítsak :-)

a nagyokkal az összes sci-fi fantasy filmet együtt nézzük olvassuk

az alap h amit le lehet szedni torrentről egy mesét rajzfilmet leszedem

star trek star wars csillagkapu avatar harry potter stb.. itt állnak a polcon dvd és könyv formájában is

szerintem nem baj h szereted ezeket, gyerekek mellé kell a fantázia a saját mese

viszont egy dolog van ami nagyon kell minden leendő szülőnek : önbizalom -- sajna tapasztalat h igen csak kevés van és még azt is rombolják ( anyós anyuka védőnő barátok stb...)

tanács: döntsd el mit akarsz a gyerekkel kezdeni és ahhoz ragaszkodj pl h hogy hívjon téged mit adsz neki enni mikor kezded bevezetni a ételeket mi legyen a gyerek neve !!!!!

nálunk a 12éves lányom is azt mondja nekem h : Mama

de a mi családunkban ez a szokás a nagyi meg Nagyi, az anyósomnak ez nem tetszik :-P de ez van hiába mondja h ö a Mama mind a 3 gyerek leinti h a Mama én vagyok :-)

még a 2 évesem is azt mondja neki h nem, te nagyi vagy és ne mondjon hülyeséget már neki :-D

vagy h nem adsz rá pinket mert pl te utálod azt a szint

szal a lényeg legyenek elveid, olvass sokat erről a témáról de selejtezz ki alaposan amit olvasol és csak azt használd csak fel amit magadénak érzel belőle

pl: szülés -- készíts szülési tervet mit szeretnél mit nem

ha ez nem fér bele a dokinak akkor válts, akár még 36 hetesen is megteheted akár még kórházat is !

legyen bátorságod megmondani mit akarsz mitől jobb neked nem alárendelt szerep legyen a szülésed hanem a "személyzet" legyen aki segít támogat nem dönt helyetted csakis veled :-)

(pl ezért sem volt választott dokim a szülésre egyiknél sem és milyen jól is jártam vele sokkal több figyelmet kaptam mint a magándokisok:-)

a gyereknevelésnél is legyen egy vezérfonal ami mentén haladsz de nem fölérendelt viszony hanem mellérendelt viszonyt alakíts ki az első perctől

egy 2 évesnek is lehet saját véleménye és hallgasd is meg -- simán meg lehet vele előzni a hisztiket -- sok esetben ez elég is és megbeszélni h miért nem lehet azt vagy mikor lehet azt amit szeretne --> partnerként kezeld

ÉS apuka bevonása mindenbe amibe csak lehet fürdetés öltöztetés esti mese játék közös vásárlás piacozás stb....

Mi is ilyenek vagyunk amúgy a párommal, bár még csak 22 évesek vagyunk :)

Amúgy hogy értetted, hogy az Avatár mindkét része? :D

Mi is folyton meséket nézünk, meg Disney zenéket énekelünk, olvasunk szinte mindig, és szoktunk írni is :) szerintem inkább belőlünk örök gyerekekből lesznek a jó szülők, ugyanis mi le fogunk tudni ülni a fiunkkal, lányunkkal mesét nézni, vagy babázni, vagy bármi hasonlót. Mi csak abban reménykedünk, hogy szintén sokat olvas majd leendő gyerekünk, és szépen rajzol mint mi :D

üdv, egy leendő közgazdász :D