A családom szerintetek is igazságtalan velem?
A helyzet:
20-as éveimtől szüleim csak minimálisan támogattak (25 vagyok), nem tellett. Viszony anyámtól egyre többet hallottam az "oldd meg" mottót, és persze ha valami nem úgy ment ahogy ő akarta (pl. továbbtanulás (MA) helyett dolgoztam), hetekig, hónapokig veszekedett, győzködött, szidott. Néha mondta is, hogy ne menjek haza (2havonta jártam), mert minek?
Viszont 2 hónapja meghalt apum. Na azóta...
Eleinte persze ott voltam sokat, 1 hetet novemberben, 1-et decemberben, most is egy hosszú hétvégét. A munkám miatt azonban februártól 1-2 hétvégét dolgoznom is kell havonta, ha még egy havi 1-2 látogatás belejön, páromat se látnám gyakran. (Mellesleg 6000 Ft egy retúrjegy)
Bátyám, anyám azzal szekálnak, miért nem járok haza többet. Nagyon csúnya veszekedés volt ebből Karácsony előtt.
De azóta is anyám főleg, tiszta lelkifurdalás-keltésképp mondja, hogy ne hagyjak mindent a bátyámra. A bátyámra, aki 45 km-re lakik (én 160), se kutyája se macskája (nekem komoly kapcsolatom). Bátyám mindig többet ragaszkodott a szülői házhoz (nem lehet eltagdni hogy sok mindent megjavított, stb.), de nem túl beszédes, főleg apám halála óta ő kitalál dolgokat, és az úgy lesz, és kész.
Pl. elvárják, hogy fizessek továbbra is egy valag pénzt (40e/hó minimum!) hogy a nagy adósságból kihúzzuk anyánkat, utána felújítani a házat, riasztót beszerelni, stb., stb....
Én ezt nem akarom, még most kezdtem el megalapozni az életem, és nem anyám/ az elhunyt apám rossz pénzügyi döntéseit akarom évekig nyögni.
Viszont mikor ezt értelmesen előadom, én vagyok a Fekete Bárány. Én vagyok a sz@r, a rossz, a hisztis, a lelketlen. Bezzeg bátyám, az önzetlen - így anyám.
Bátyám, aki leszarja sokszor, én mit akarok (vagy akár anyám, őt úgyis meggyőzi). Néha meg apró szívességet tesz nekem, amit felemleget és az arcomba vág a legváratlanabb pillanatban. Ha meg aztán nem fogadom el a "szívességet", akkor én vagyok a hisztis p*csa. De persze Ő a tökéletes.
Nagyon elegem van, mert az elmúlt 2,5 hónapban többször megsértettek ők együtt mint előtte valaha.
Járjam a saját utam, ne adjak nekik pénzt és csak úgy látogassam meg őket mikor kényelmes (hisz már van saját életem)?
Ti hogy látjátok ezt?
Megadtad a választ.
Ők nem támogattak, akkor nem is érdemlik meg, hogy te támogasd őket.
Másszon ki ő az adósságaiból. Felnőttként vett fel hitelt, kezelje is felnőttként.
Persze benne van egyébként hogy sok mindent adtak pl. 20 éves koromig, igaz, alapdolgokat, de nagyon hálás voltam érte. Viszont tizenkét évig állandóan azt hallgattam, hogy "nincs pénzünk". Anyám kijelentette, nem is tud anyagilag az esküvőben, elindulásban se támogatni, ha odajutunk a kedvesemmel.
Szüleim felvettek 5 millió hitelt 7 éve, és anyám nem is tudja megmondani, mire ment el, most 7 milla már a hitel... Az ingatlan felbecslése a hagyatékira tudtom nélkül történt, bátyám bemondott rá egy túl magas összeget, én csak utólag tudtam meg, már összeugrik a gyomrom ha rágondolok a közjegyzői díjra...
És bátyám szerint mindent, mihamarabb ki kell fizetni, ő is lemondott a megtakarításairól, tegyem én is ezt...
Nekem ez már nagyon durva...
Nem hálátlan akarok lenni, mert mikor már megengedhettem kisebb-nagyobb ajándékokkal kedveskedtem szüleimnek, de már november óta 120 ezret (temetés, egyéb költségek) beadtam nekik, és ez nem elég, még "fejni" akarnak és én vagyok a sz*r ha nem adok, meg egyébként is...?
Na, nagyon rossz érzés....
Pénz ne adj semmiképpen. Ha mondjuk már nem lenne mit enni anyukádnak, akkor valamennyivel támogathatod, de neked a saját jövendőbeli családodra kell félretenned, nem hazaadni, pláne hogy nem is laksz már otthon. Az a 6000 is rengeted, nehogy már erre költsd a pénzt, főleg, hogy nem is érzed jól magad "otthon". Bőven elég 3 havonta meglátogatni őket.
Nem a te dolgod pénzelni anyukádat, oldja meg a saját életét, pont, mint ahogyan ő is tanácsolta neked.
Neked a saját életedre kell gyűjtened.
Erre mondják, hogy segíts a bajbajutottakon és emlékezni fognak rád...ha újra bajba kerülnek.
Ne adj nekik semmit.
Sajnos, még ma is előfordul, hogy csak a fiúgyermek számít. Ismerős a helyzet, a párom ugyanilyen cipőben járt azzal a különbséggel, hogy ott jól osztották be a pénzt. Nagy megtakarítás, építkezés, stb.
Hidd el, nem hálátlanság, ha hátat fordítasz a szülői háznak. Valójában ez a dolgok rendje. A "házasodás" szó abból ered, hogy az ifjú pár a kalákában felépített saját házba költözött, és élte a sajét életét. Te is tedd ezt. A bátyád remekül elvan anyukáddal, majd megoldják a problémájukat. Téged, ha most adsz, soha nem fognak békén hagyni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!