32 évesen még mindig nem vagyok kész egy gyerekre. Hogy mondjam el a feleségemnek?
Üdv!
Az a helyzet, hogy 4 éve vagyok házas, 6 éve ismerjük egymást a feleségemmel, aki egy szuper nő, nagyon szeretem. Szeretnék gyereket is, kb mostanra beszéltük meg, hogy elkezdjük a projektet, de úgy adódott, hogy a karrierem kapott egy nagy lökést és emiatt változtak a dolgok a fejemben. Ő már nagyon szeretne, mert azt mondja, már nem akarja tovább halogatni, eddig mindig miattam húztuk a dolgot. Teljesen ráállt a témára, elkezdte abbahagyni a gyógyszert is.
Nem merem neki megmondani, hogy én még mindig nem állok rá készen és kéne még 2-3 év. Mit tegyek?
Ami még fontos, hogy ha nem akarod, ne menj bele, de azért 32 évesen már volt időd karriert építeni bőven és ahogy előttem írta valaki, talán mire teherbe esik, meg végigcsináljátok a terhességet, el is telik a 2 év.
De nekem úgy tűnik, lehet, hogy tévedek, de ha már eddig is miattad "húztátok", akkor lehet, hogy nem is annyira a karrier játszik közre, hanem, hogy Te magától a gyerektől félsz, mert tudod, hogy most, hogy letette a gyógyszert, már egyre megnő az esély és közeledik a dolog.
Á, nem ilyen utazgatós melóról van szó, nem is annyira a pénzről, inkább a kiteljesedésről, kitörésről.
Rosszul érzem magam, mert eddig inkább az én életem volt középpontban, vagyis sok gondot okoztam neki, nem vagyok könnyű eset. Most már úgy beleélte magát és sajnálom a dolgot, ezért is félek, hogy mit fog szólni.
Nem mondom, a gyerektől is félek, hogy mi lesz az eddigi jól működő rendszerünkkel, hol lenne a gyerekszoba stb. Tudom, hülyeség.
Talán te fogsz gyesre jönni? Mi lesz olyan nagy változás a te munkádban? Semmi! Vagy mi olyan nagy dolog?
Mond el neki, amit érzel, de nem olyan nagy tragédia ha lenne egy gyereketek. Tudod más is élcsaládban és megy a meló!
Félted a megszokott, kényelmes kis életedet. Félsz, hogy alkalmazkodni kell, és hogy most már nem körülötted fog forogni a feleséget minden gondolata, és kikerülsz a pixisből stb. Ne félj ilyesmiről beszélni vele, sőt! Biztos, hogy neki is vannak félelmei, amellett, hogy szeretne babát. Gondolj bele, ő sokkal többet veszít, mint Te, neki sokkal nagyobb változás az életében.
Én még messze vagyok a gyerekvállalástól, nő vagyok, de a eszembe jut a dolog, kapából fél óráig tudnám sorolni, hogy mitől félek...:D
A 9-esnek igaza van, mikor én abbahagytam a gyógyszert már a következő hónapban terhes lettem.
Kedves kérdező!Az én férjem is megijjedt akkor.Még én is titokban:)Nagy felelősség egy gyermek,de azért egy férfinek nem akkora mint egy nőnek.Ne részletezzem,gondolom tudod,hogy a nő aggódhat,hogy visszaveszik-e egyáltalán....A férjem is imádja a kisfiunkat,pedig tényleg nagyon megijjedt az elején.Azóta már 2,5 éves a nagyfiú.Szeretnénk még egy kislányt,de az anyagiak közbe szólnak.:(
Azon viszont ne lepődj meg ha lassan eltávolodtok a feleségeddel,mert végülis megegyeztetek valamiben,hogy kb mikor lesz baba, ő szépen várt rá,te meg ezt fokozatosan kitolod.Most 2-3 év,aztán megint valamilyen ürüggyel.
Szerintem te nem is akarsz gyereket,csak mindig kitalálsz valamit,hogy miért ne legyen.Megszoktad,hogy te vagy csak egyedül,most meg lenne egy baba,akivel sokat kell foglalkoznia.
Ne legyen igazam,de nehogy nagyobb legyen a vágya a feleségednek a baba iránt,mert még elhagyna.
24/n és 29/f
Az hogy félsz teljesen normális,2-3év mulva is ugyanúgy félni fogsz hogy mi lesz majd.
mi 4évig keményen próbálkoztunk mikor összejött a baba,és a pozitiv teszt után az örömön kivül félelmet is éreztem,akkor esett le hogy nagyon félek mi lesz majd,pedig aztán nekünk volt időnk beleszokni abba hogy gyerek lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!