Hogy mutatnátok be a szülőket egymsnak, ha nem beszélnek egy nyelvet?

Van egy nagyon jó barátunk, akinek a szüleivel is jóban vagyunk. Az ő anyanyelvüket nem beszéljük, a sráccal angolul tudunk beszélgetni. A szülei felé nagyjából ő tolmácsolt, mert nagyon kezdetleges az angoltudásuk.

Amikor nálunk volt (szüleim nem beszélnek angolul), akkor én tolmácsoltam. Amikor pár percre kimentem a szobából, arra jöttem vissza, hogy activity stílusban beszélgetnek apámmal, aki már egy papírra rajzolt és széles mozdulatokkal magyarázott - illetve a srác éppen együtt énekelte apámmal, hogy "az a szép, az a szép...". 2 perc alatt lekommunikálták, hogy megtanít neki egy magyar dalt (apám kórusban énekelt, a srácnak is bitang jó hangja van).

De az ő apja se elveszett ember, néhány napot úgy töltöttünk náluk, hogy a srác nem volt már ott. Komplett sztorikat mesélt el az öreg úgy, hogy még a poén is megvolt - mutogatva. Egyáltalán nem volt zavaró, hogy nem beszélünk közös nyelvet.

Az viszont kifejezetten tetszett, hogy próbáltak tanítgatni, mindenre rámutattak és mondták a nevét az anyanyelvükön. Két hét után már masszív alapszintű szókinccsel tudtam kommunikálni.

Tolmácsolj, aztán ha kreatívak, akkor megoldják. Ha beszélnek legalább egy idegen nyelvet, akkor is.

Anyukám csinálta azt, hogy amikor egyedül maradt a francia vendégekkel (ő pedig csak németül és latinul beszél), előszedett egy szótárt, a fontos szavakat abból kikereste, a többit pedig megpróbálta kilogikázni, vagy megpróbálta latinul és németül mondani, abból meg a franciák már tippelhettek, mire gondol. Egész hatékonyan ment :)

De az activityzés is jól hangzik. Szerintem az a lényeg, hogy teremtsetek laza, oldott környezetet, kezdjetek el sztorizni, mert ha karót nyelt hangulat van, akkor nyilván nem fognak nekiállni a szülők hadonászni. De ha lazábbak vagytok, akkor igen.

Ehhez célszerű pl. nem étterembe menni vagy ha mégis,akkor olyan családiasba, ahol van alapzaj, nem ciki mutogatni, és étkezés előtt igyatok meg egy pohár aperitifet, az is oldja a hangulatot.

Nálunk az egyik szülöpár magyar, a másk német, és mindkét pár tanult "kicsit" angolul. AZ egyedüli vicces, hogy NEM UGYANAZ a kicsi az, amit tanultak, így elég keveset értettek a másikak beszédéböl.

De aztán elkezdtek mutogatni, rajzolgatni és egész jól elboldogultak - csak néha mi alig birtuk ki nevetés nélkül...