Megbocsájtás? De mégis hogyan? Bővebben lent.

Szóval van nekem egy apám aki kiskoromban lelépett. Aztán 18 évvel később újra felbukkant az életembe. Jelzem előtte semmit se tudtam róla nem keresett soha. Na jó kétszer beszéltem vele telefonon de az is véletlen volt mert nagyszüleimet hívtam 6 éves koromba, alig hogy megtanultam olvasni. Felköszöntött augusztusban. Egyébként áprilisban születtem. Soha nem kaptam tőle semmit se születés napomra se karácsonyra, még egy képeslapot se. Megpróbáltam neki megbocsájtani mikor felbukkant és normális kapcsolatot kialakítani vele. Egy darabig minden jól ment. Aztán teherbe estem 18 évesen, és mikor elmondtam neki teljesen kiakadt, hogy elrontom az életemet, és jobb lenne ha elvetetném meg ilyenek. Én meg arra gondoltam. Ugye most csak viccel mi köze hozzá hiszen sose nevelt egy percig se. Sajnos a baba meghalt. Utána egy darabig még járt ide majd ilyen olyan kifogásokkal szép lassan lemaradozott. Mert rossz a kocsija gondjai vannak mert dolgozik. Könyörgöm állandóan?

Aztán 2010 karácsonya után elmondtam neki hogy megint terhes vagyok. Utána egy darabig vártam hogy jöjjön vagy hívjon,de nem történt semmi. Ezért úgy döntöttem végleg kizárom az életemből. Ha őt nem érdeklem akkor ő se engem. Megírtam neki hogy felejtsen el és soha többé nem akarom látni. Erre mit ad az Isten újra felkeresett a neten. Először karácsonykor, majd kb másfél hete. El akar jönni megnézni az unokáját. A fiam 18 hónapos lesz, és eddig nem érdekelte. Egyszer írt a férjemnek egy egysoros üzenetet de semmi egyéb. Nem akarok haragot vagy dühöt érezni de hogyan bocsássak meg neki? Ez annyira bonyolult. Én nem vagyok gép, nem tudok csak így tovább lépni. Hiszen elhagyott sose törődött velem. Mégis mit kéne tennem, hogy kéne viselkednem vele? Szombaton jönnek a barátnőjével.