2011 novemberében szültem első gyermekem.2012 májusában anyák napja. Párom elfelejtett felköszönteni a pici fiammal. Dühös voltam, szomorú. Mit gondoltok?

"ő még mindig velem van és szeret :P"

Ezt ideírod vigyorogva, és utána beközlöd, hogy nyomorgsz mellette, mert elvesztette a munkáját, bajban van, és te épp otthagyni készülsz?

Kamu.

Hát ezt élmény volt végigolvasni. :)

Egyébként szerintem az anyák napja nem erről szól. Ha te kierőszakolod, hogy mindig felköszöntsenek, akkor egy idő után meg majd azon fogsz kattogni, hogy csak ezért teszik és nem azért mert teljes szívből ezt is szeretnék.

Mi a testvéreimmel tudod hogy lettünk nevelve? Mikor már nagyobbak voltunk egy kicsit és el lehetett magyarázni nekünk dolgokat, akkor apukánk leült velünk és megkérdezte, hogy mi lenne, ha rajzolnánk valami szépet anyák napjára. Elmondta, hogy mi is az az anyák napja és onnantól kezdve mi szó nélkül mindig készültünk valamivel, hogy ezzel is kimutassuk neki, hogy mennyire szeretjük és mennyi mindent köszönhetünk neki. Igen, ez így nagyon megható. Anya részéről ez sosem volt elvárt, főleg mert nem csak ezen az egy napon éreztettük mindezt vele. Viszont ha az anyáknapját te kierőszakolod és ezután örülsz, hogy húúú mennyire meghatott, hát akkor gratulálok. Ha a párodról meg így beszélsz, akkor remélem, hogy ő nagyon boldog lesz, még ha te el is hagyod.

Igen baromira túlreagálod még azon a kérdezőn is túlteszel aki azon akadt ki, hogy az anyós nem köszöntötte fel. Pedig azt hittem ez lehetetlen.

Mit értelme az Anyák napjának ha a gyerek fel sem fogja mi van.

"Nem azt akartam, h ő köszöntsön fel, hanem a pici nevében.... Ennyi."

Jó akkor én a pici nevében előre felköszöntelek ha te ettől boldogabb vagy.

Kicsit igen. Elhiszem, hogy rosszul esett.

Ezek szerint nekem minta férjem van, mert már akkor kaptam tőle egy szál virágot, mikor még csak kismama voltam. Az első igazi Anyák napján a lányunk 8 hónapos volt, a férjem a kezébe adott egy csokor virágot, és ennyi. Ha nem így lett volna, azon sem akadok fent.