Az alkoholisták hogy tudnak így élni?

Ez így van, lehet rajta gondolkodni, de nincs rá magyarázat.

Apám is alkoholista, 70 éves, alig eszik, fagyoskodik, mert ugyebár elissza a pénzét. De szerintem engem is túlél. "Mostohaapám" 2 éve halt meg szívinfarktusban, mielőtt megszületett volna az unokája. Nem ivott soha.

Egyébként anyukám otthagyta anno, házzal mindennek együtt. Egy 3 éves gyerekkel. Igaz hazamehettünk a nagyszüleimhez. Örülök, hogy megtette. Éppen elég annyit látnom apámból, amikor a nagyszüleimhez mentem gyerekkoromban és jött megnézni (érdekes a szülei normális, értelmes emberek voltak, nagyon szerettem őket...) Most nagy ritkán látom, ha rokonlátogatásra megyünk, és látom, hogy ott megy az utcán. Ilyenkor én is elgondolkodok néha azon, hogy a lányom nem sokat érne vele, ha akár bemutatnám neki, míg lehetett volna két szerető nagypapája. A férjem apukája is meghalt még gyerekkorában.

Az én apám is alkesz - mosz 50, de már 60-nak is hazudhatná magát, mert úgy néz ki. Alig bír menni, tiszta vörös fej, bamba arckifejezés...

Alkoholizmus rohadtul nem vicces - mint ahogy igyekeznek előadni...

Elösször is teljesen megértelek, és örülök, hogy leírtad ezt. Az élet hosszát nem években, hanem a megélt élményekben kell mérni. Egy alkoholista - bár években mérve lehet sokat él - sosem fog tudni boldog, teljes életet élni, így nincs okunk arra, hogy irigykedjünk rájuk. De ezt te is pontosan tudod.

Sose felejtsd el, hogy az életben minden egyensúlyra törekszik és (így vagy úgy), de mindenki visszakapja azt, amit ad. Talán nem fogsz egyetérteni vele, de a te legfontosabb feladatod az, hogy megbocsáss. Nem őérte, és nem azért, mert megérdemli, hanem magadért. A harag ugyanis - bár teljesen jogos - mitsem árt annak, aki iránt érzed, csakis saját magadnak. Ha - valaha is - meg tudod majd tenni magadnak azt a szívességet, hogy nem haragszol rá többé, boldogabb lehetsz.

A másik - amit szintén lehet, hogy most még nem látsz - hogy ettől is több leszel. Tanulhatsz az ő hibáiból, megtanulhatod, milyen anyukádat igazán szeretni, megtanulhatod, miyenek az emberek, és még sorolhatnám. Igázán boldog az lehet, aki már megjárta a poklot is.

Ha kettőtök jövedelme elég ahhoz, hogy elköltözzetek, ezt is fontolóra kell venni, még ha anyagilag rossz döntésnek is látszik. Megoldást nem tudok, de sok türelmet és a lehető legtöbb megértést kívánom neked ehhez a helyzethez.

Csodálatosan fogalmaztál. Mintha a saját gondolataimat olvasnám. A férjem apja is ebbe halt bele. Majdnem tönkrement a családjuk. A testvére is olyan embert fogott ki, aki alkesz lett, de időben otthagyta.

A férjem gyermek volt, mikor meghalt az apja. Szereti, s soha rosszat nem mond róla.Talán azért, mert Őt konkrétan nem bántotta-fizikailag. Az anyósomtól tudom, hogy milyen pokoli életük volt. Gyűlölöm az alkoholt én is.

Sok erőt kívánok Neked.