El kell mondani a gyereknek ha az egyik szülője börtönben volt még a születése előtt, vagy jobb neki ha nem tudja?

Én a megfelelő időben mondanám el.Felnőttkorában :S kamaszként biztos nehezen élné meg.Persze csak akkor, ha normális apa-gyermek kapcsolat van.

Az a baj, hogy mindig előkerül egy 'jószándékú' rokon vagy ismerős aki úgyis elmondja a gyereknek. Jobb ha a szülőtől tudja meg, a saját korának megfelelően.

El kell mondani, a korának megfelelően. Inkább tőletek tudja meg, mint valami "jóakarótól". Ha ti mondjátok el, tehet fel kérdéseket, ha valaki mástól, akkor talán majd elméleteket gyárt, hogy mi történt és nem fogja szóba hozni.

Szerintem fontos hogy tudjon róla a gyerek, de 3 évesen még nem hiszem, hogy tudná miről van szó. Mondjuk úgy 7-8 évesen említeném neki... egyébként pedig baromira nem mindegy, hogy miért ült. A lopás és a gyilkosság között még rengeteg "szemét" dolog van, amire nem lehet büszke az ember gyereke.. na nem mintha a lopásra büszkének kéne lennie.

Kérdező, nyilván el kell mondani, és szerintem nyilván nem úgy, hogy mondjuk a 10. születésnapjáig semmi, szülőtökéletesség-mítosz ezerrel, utána meg a nagy coming out. Azt pl már elég korán felfogja a gyerek, hogy apu vagy anyu fiatal korában rossz dolgot is csinált és megbüntették, és meg is bánta, hisz ilyent a saját életében meg a saját környezetében is tapasztal. Ezt azonnal el lehet mondani, amint a gyerek konkrétabban érdeklődik a szülő saját gyerekkora iránt. Azután, ahogy nő fel, és válik egyre konkrétabbá az érdeklődése, lehet részletesebb válaszokat adni... azért persze lehet kínosabb dolog is, nem, nem az emberölés, azzal pl. nem tudnék mit kezdeni, ha tegyük fel, apaként a gyermekemnek kellene számot adnom például leánykereskedelemért, nemi erőszakért kapott büntetésemről, az mondjuk eléggé sakk-matt helyzet lenne... "tudod kislányom, azért csuktak le, mert hozzád hasonló kislányokat adtam el beteg lelkű felnőtteknek..."...brrrr... no, ez ép ésszel vállalhatatlan, lássuk be. Az, hogy elloptam valamit ami a másé, vagy bántottam valakit, amit megbántam, és amiért megbüntettek, az vállalható, azt a gyerek is tudja a helyén kezelni.