Meg lehet ezt mondani neki? Vagy jobb ráhagyni?

Barátnőm 30 éves. Szüleinél lakik! Anyukája elég nehéz természet, nagyon elnyomja, ő meg sokszor hagyja magát. Többször volt már téma a baráti körben,hogy miért nem költözik el, vagy miért nem kezd el gyűjteni egy hitelhez legalább önerőre. Mindig azt mondja,hogy amíg egyedül van, nem költözik el, mert minek menne egyedül egy albérletbe.

Tegnap elkezdett panaszkodni,hogy mennyire elege van az anyjából, meg,hogy elnyomja stb. Megsajnáltam, bár velem ezt anyu soha nem tudná megcsinálni. Nem hagynám és kész.

Bennünk, barátnőkben egyből felmerült ismét az elköltözés. Arra jutottunk,hogy azért nem megy albérletbe, mert ad 1: elég pénzköltős, sok hülyeséget vásárol és akkor valószínűleg nem tudna költeni, ad 2: valamilyen szinten csak kényelmes,hogy van kaja, ha hazaér, ki van takarítva stb.

Illik ezt megmondani neki? Hogy szedje végre össze magát, és ha ennyire szar otthon,akkor spóroljon és költözzön. Mert a fizujából egyébként külön tudna menni, csak nem tudna nagy lábon élni!

Hagyjuk rá, vagy beszélgessünk el vele?