Megváltoztathat a gyerek? Ha nem érzem magamban a lehetőséget, hogy jó anya legyek akkor is vállaljak?

Kedves Kérdező!

Mintha csak az egykori önmagam gondolatait olvastam volna.

Ugyanígy voltam én is, de mondván "majd ha már meglesz, akkor megváltozik bennem minden", plusz a férjem, és a leendő nagyszülők, barátok unszolására belementem.

Most 6 éves a gyerekem. (40 éves vagyok.)

A születésétől kezdve szeretem, de az egész gyereknevelés olyan számomra, mintha egy rámbízott feladatot hajtanék végre. Felelősséggel tartozok érte, de nem érzem az a kötődést.

Mindig az ő érdekeit kell szem előtt tartani elsősorban, és aszerint igazítani a saját dolgainkat. Néha magányra vágyok, de ott van velem. Néha csendre és nyugalomra vágyok, de ő zajong és a nyakamon lóg. Néha romantikára vágyom, erre ő befekszik közénk.

Most hogy már megvan, semmi pénzért oda nem adnám senkinek, de ha visszapörgethetném az időt, akkor nem vállalnám újból.

szerintem ha annyira szeretnél gyereket már szültél volna,én 21 évesen szültem,10 éves a lányom már.

az is lehet hogy megszülöd a gyereket és utalnád.hány olyan szólö van aki a sajat gyereke ellen fordul.

Hmm...szerintem te csak egyszerűen félsz az ismeretlentől, ez messze nem azt jelenti, hogy nem lennél jó anya.

Nálam egoistább, önzőbb csak magával törődő ember kevés volt a földön, aki kényelmes és lusta mint a dög.Rosszul voltam egy csöpögő orrú gyerek látványától, sosem volt türelmem a kicsikhez. Nos, 24 évesen megszületett a lányom(becsúszott baba) és azóta el nem tudom képzelni, hogyan élhettem nélküle, onnantól nyert értelmet minden, imádom és még százszor megszülném. Teljesen átalakult az értékrendem, és boldogan csinálom azt, amit régen nyűgnek hittem. De ez az én történetem, bizony sok rossz anya is van, akinek teher a gyerek, ezt egyedül neked kell eldöntened, hogy vállalod-e, hogy az életed gyökeresen megváltozzon. Vagy engedd el a férjed, hogy más szülhessen neki, bár tényleg inkorrekt dolog, hogy ezzel nyaggat ha már megállapodtatok előre ebben a kérdésben.

Szia!

Mintha saját magamat olvasnám . Nekem mindig is fontos volt karierr , és attól féltem , hogy az amíg kiesek a munkából valamiről lemaradok . Viszont a párom nagyon szeretet volna egy babót , és miatta abba hagytam a pirula szedést , hisz még így se volt biztos , hogy öszejön , de sikerült . Mikor terhes voltam minden megváltozott , már nem érdekelt a karierr , hisz most csak ő érdekelt . A terheség ideje alat nagyon büszke voltam a pocimra és a kislányomra. Miután megszületet teljesen újéletet kezdtem . Nagyon szerettem a lányomat , 38 évesen lettem anyuka majd 40 évesen egy fiúnak adtam életett és most 43 éves vagyok 30 heteskismama .

Szerintem próbáld meg , menni fo

igen...30 felett akasszuk föl magunkat mindannyian,hisz már nem vagyunk fiatalok...:)

30 alatt meg még túl fiatal...