Hogyan emésszem azt meg, hogy a szüleim tönkretették az életem? Nem szeretem/szerettem őket és ez fáj.
Apám alkoholista volt és nem tisztálkodott, ezért állandó kézmosási kényszerem van, mert attól féltem, amíg élt, hogy valamivel megfertőződök általa. Más kényszerem is van, amit neki köszönhetek. Anyám gyermekkoromban 8 éven keresztül, amíg általános iskolás voltam, pár centisre vágatta a hajamat lány létemre (úgy néztem ki, mint egy fiú), ezért kialakult bennem egy kóros önbizalomhiány és kisebbrendűségi érzés, amit 41 éves koromig sem sikerült levetkőzni. Nem volt jó a kapcsolatunk ezért és nem is volt kinek elmondanom gyermekkoromban, hogy 12 éves koromtól fájt a hasam és állandóan szorongtam emiatt. Csak 39 éves koromban derült ki, hogy komoly tejcukor-érzékenységem van. Ezt is anyámnak köszönhetem, hogy nem figyelt oda rám. Rengeteg szorongással éltem együtt. Anyámnak köszönhetem azt is, hogy nem költöztünk külön az alkoholista apámtól és el kellett viselnünk. Anyám ugyanis nem tud bánni a pénzzel, így esélyünk sem volt arra, hogy válásuk után megfelezzék a vagyont és megteremtse a lehetőséget, hogy velem különköltözzön. Így nekem nem volt saját szobám, mert a szobámban apám lakott. Anyámmal laktam egy szobában, akit egyébként soha nem szerettem. Apámat sem.
Szeretnék hasonló történeteket olvasni, hogy másoknak hogy tették tönkre a szüleik az életüket.
Borzalom ebben az országban ennyi szházi ember van
hogy van ideje és pofája másokba rugdosni amikor segítséget kér.
Valóban lehet okosabban cselekedni,de az a
helyzet amikor valaki szarba van nem lát ki belőle.
És pont az ilyen bzik miatt van szarba akik mindent leszarnak
mindenbe belepofáznak közbe meg sötétek mint az éjszaka.
Csatlakozom. Anyámat az alkoholista anyja verte és éheztette ezért egy lelki sérült g*ci lett az apám pedig egy autista érzelmileg egy 5 éves szintjén áll.
Az anyám egy beteg állat a legaljasabb és legszemetebb módon ahol csak tudott önbizalomhiányt ültetett belém mígnem mentálisan teljesen kiherélt. És apám ugye ezt észre se vette mert egy egy 5 éves szintjén van.
Vicces anyám olyan szinten sérült lelkileg hogy csak egy autista idióta mellett tudja elképzelni magát.
Anyám taktikái: a tanulás nehezen ment egy eset felvázolom, éppen olvastunk valami matek házit és valamit elrontottam: fogta a tollat belevágta a füzetbe végig szakította rajta és végig ordítozta a pofámba hogy milyen hülye vagyok, akárhányszor nő ügyem volt (ugye mindig csak felé fordultam mert apám nem volt) mindig meggyőzött róla hogy mekkore nulla vagyok és semmi esélyem a nőknél
az apámmal sok angolt tanultam, nem ment, ő csak ordítozott velem mert nem megy. Aztán le is sz*rt. Tehát problémám volt és a saját apám lesz*rt. Ma folyékonyan beszélem az angolt ő meg egy mukkot se tud.
Sose tudtak semmiért megdícsérni mindig csak a ba*ogatás ment. Felvettek egy tök előkelő normális helyre dolgozni diplomám után és le se sz/rták. Anyám annyit kérdezett hogy no és megkérdezeted mennyit fizetnek? Én meg azt mondtam nem És erre a válasz hogy ez nem profi.
Fognám és sz/rrá verném mind a kettőt kis darabokra törném a koponyájukat és azokat még kisebbekre és az agyukat folyékonyra taposnám. A sok szorongás miatt szét sportoltam a fejem a 95 kilómmal menne is a dolog kib*szott erős vagyok.
Annyira életképtelen voltam nőknél hogyha megtetszett egy lányt sírtam a szobámban és dühömben ütöttem a falat.
Ja és elhitették velem hogy hülye vagyok, és a mainapig hülyének néznek pedig baromi sokat tettem le az asztalra.
Tesóm nálunk a szent ő az etalon pedig tulajdonképpen egy senki. Ötösöket szerzett általánosban ennyi amúgy messze mögöttem van de ő a példa mindenre.
Egy dolgot elfeljtenek a r*hadt g*cik hogy én keresztül rágom magam mindenen akár saját húsomon ha kell én szét b*szok és török mindent hogy elérjem a céljaimat taposok rúgok harapok és nincs aki megállítson b*zmaeg. K/rva erős vagyok.
Jövőre elmegyek egy haverral albiba és saját életet kezdek ezek nélkül a mocskos aljas g/cik nélkül.
Természetesen nem fogom teljesen megszüntetni a kapcsolatot majd ha lehiggadok akkor át is gondolom hogy.
MIkor megengedhetem valami pszichoterápiával vagy drámával szeretném ezt lezárni. De már magam indultam elt a javulás utján ésa jó úton haladok még van egy két dolog de aztán pszichóval lezárom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!