Hogy tudtad feldolgozni hogy nem kellesz többet a férjednek?

A 7-es válaszolóval értek egyet.

Adj időt magadnak a válás feldolgozására! Én egy évig voltam olyan kapcsolatban, ami nem volt méltó hozzám...nem becsült meg, nem értékelt, nem törődött velem eléggé. Én úgy érzem, hogy mindent megtettem a kapcsolatunkért, de ennek ellenére nem ment. Nekem is időbe telt mire felfogtam, hogy egyedül akár a fejem tetejére is állhatok, nem fog működni, ha nem akarjuk mind a ketten. Biztosan te is mindent megtettél, amit csak lehet, ne legyen lelkiismeretfurdalásod, ne hibáztasd magad!

Tényleg nagyon fiatal vagy, semmi okod aggodalomra, ahogy már írták előttem. Én 26 éves vagyok és néhány hónapja még nekem is olyan gondolataim voltak, hogy én már biztos nem kellek majd senkinek, és el sem tudtam képzelni, hogy valaki egyáltalán megtetszen nekem. Aztán mikor lezártam lelkileg a dolgot be is lépett valaki más az életembe.

Én nagyon sokat szenvedtem az elmúlt egy évben. Lelkileg még sosem voltam ennyire a padlón. Sokat sírtam, volt olyan, hogy hallgattam az All you need is love című számot és a padlón fetrengve zokogtam. Én így adtam ki magamból a feszültséget és a fájdalmat. Te is add ki magadból ahogy jól esik.

Tényleg közhely, de az idő meg fogja oldani, hidd el. Gyorsabban, mint hinnéd, velem is így volt!

Fel a fejjel!

11-es vagyok.

Még annyit hozzátennék, hogy gondolj arra, hogy sokkal jobb ezt a krízist 23 évesen átélni, mint esetleg 40 évesen, amikor már jóval kevesebb időd lenne megtalálni a valóban hozzád illő társat.