Nők! Ti sem értenétek meg, hogy emiatt tartom az exemmel a kapcsolatot? Vagy a barátnőm túl féltékeny?
Az exbarátnőmmel sokáig együtt voltunk. 16-25 éves koromig. Mindketten rossz családból jövünk, 16 éves koromtól együtt éltünk náluk, utána albérletben, az öcsém is odaköltözött. A végén már szinte csak barátok voltunk, de nem akartunk szakítani, mert ragaszkodtunk egymáshoz. Plusz az ő öccse is hozzánk került az utolsó években, ő még gyerek volt. Csak azért írom le ilyen részletesen, hogy egymás testvéreivel is jó a kapcsolatunk, öcsémmel is barátok, mint írtam egy ideje már mi is csak azok vagyunk, semmi esetre sem akarom megszakítani a kapcsolatot vele. A kisöccse most 12 éves, néha nálam van, itt alszik.
Az új barátnőm elég féltékeny, belemagyaráz dolgokat.
Ez normális vagy túl féltékeny? Semmi esély arra, hogy olyan nőt találjak aki ezt a felállást elfogadja?
Szerintem egy kapcsolatnak sem tesz jót, ha ennyire benne van az ex, és az exxel kapcsolatos dolgok. Ha annyira nem szeretnéd, akkor nem feltétlenül kell megszakítani mindenféle kapcsolatot, meg lehet beszélni a pároddal, hogy olykor-olykor beszélgettek, tartjátok a kapcsolatot, de nem minden nap, vagy nem találkoztok sűrűn.. de valahol érthető is, hogy a jelenlegi párodnak nem tetszik a dolog, hiszen ahogy leírtad, az exed és közötted még mindig van egy kötelék, ami összetart benneteket, és ez zavarja. Én azt vallom, hogy ha kilépek egy kapcsolatból, akkor azt lezárom, minden téren, legyen a múltamban jó, vagy rossz emlék vele kapcsolatban, és csak azután lépek tovább, egy új kapcsolatba. Nem tartottam sosem jó ötletnek, hogy a múltamat keverjem a jelenemmel vagy a jövőmmel. Ami elmúlt az elmúlt, és onnantól a jelenlegi páromra koncentrálok teljes mértékben. Mielőtt kiakadnál, azért gondolj bele egy fordított felállásba, ahol a Te párod tartja a kapcsolatot az exével, összetartja őket egy kötelék, és még a testvérei is ott alszanak az exnél, vagy az ex testvérei nála.. Én a helyedben biztosan megpróbálnám ezt a kapcsolatot minimálisra redukálni az exeddel. De ez csak az én véleményem.
23/N
ha megismerném az exbarátnőt, látnám rajta, hogy nem akarja szétdúlni a kapcsolatunkat, normális lány, aki azért békén hagy minket, és nem ugrassz minden apróságra, hogy rajta segíts esetleg, és érzem is, hogy én ezerszer fontosabb vagyok a volt barátnőnél, akkor nem, egyáltalán nem zavarna...de ezeknek a feltételeknek ahhoz teljesülniük kell
24L
Már 4 hónapja együtt vagyunk.
Értem amit írtok, de nem úgy tekintek rá, mint az exemre, hanem mint egy barátra. Mert az. Mindig velem volt, segített, én is neki. Mint nő és férfi már nem szeretjük egymást, de mint barát szinte a legjobb. Kevés emberke van aki fontos nekem az életbe. Saját öcsém, az ő öccse és ő maga. Tudom, hogy ők mindig mellettem lesznek. Természetesen a párom is fontos, szeretem. Látok esélyt arra, hogy hosszú távú legyen a kapcsolatunk. De nekem ez kb olyan mint normál esetben egy testvérrel vagy egy szülővel kérné hogy megszakítsam a kapcsolatot. Elmondtam már neki ugyanígy. De akkor is féltékeny.
A család az egy olyan dolog, hogy vagy jó vagy nem. Az enyém nem. Egyedül az öcsém az, akivel tartom a kapcsolatot. Igen, szerelem volt még anno, aztán már nem. Egyszerűen megszokás, egy életközösség. De rájöttünk, hogy ilyen fiatalon teljesen felesleges érzelmek nélkül éljünk.
Az hogy család vagy nem család.. az meg bonyolult. Akkor nevezzük barátnak.
Nehéz rá válaszolni, mert sok mindentől függ. Nekem egy párkapcsolat nagyon erős lelki kapcsolat is és csak úgy tudok teljesen benne lenni, ha a párom nemcsak a szeretőm, a szerelmem, hanem bizonyos mértékben lelkileg is a társam és a barátom is.
Ha úgy érezném, hogy az exe ilyen téren jóval közelebb áll hozzá és ez az idő múlásával sem változik a javamra, akkor elgondolkoznék azon, hogy a rózsaszín köd előbb-utóbb felszáll, akkor a lelki kapocs lesz az, ami a leginkább összeköt két embert és ha ez a fajta kapocs az exével erősebb lenne, az bántana.
A páromnak van nagyon jó barátja, aki nő. Aranyos, kedves, én is kedvelem. Sőt, nekem is van férfi barátom. De a legfontosabb problémákat, terveket, a legmélyebb lelki dolgainkat mégis egymással beszéljük meg és ha bármi olyan helyzet adódna, hogy választani kéne egymás, vagy a barát közt, akkor egymást választanánk. Ilyen helyzetben nem féltékenykedek, nem látok rá okot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!