Anyós kérdés! Hogyan tudnám ritkítani a kapcsolatót anyósommal és az én szüleimmel?

Tehát a problémám az anyósom lenne, aki alapjában véve jó ember, ahhoz képest amilyen történeteket itt olvasok. De olyan csak magával törődő ember, mindenbe beleszól és azonnal mondja ami az eszébe jut.

Általában a találkozásaink (kb heti 1) abból szoktak állni, hogy elmondja a fél életét (épp mennyire ki van akadva a titkárnőre, épp milyen problémája van az ismerősének a testvérének a lányával stb), én csak bólogatok, aztán páromnak beszól egy-két nem túl kedveset, aztán kér pár dolog a páromtól (ezt szereld fel, ezt hozd el nekem, gyere ide a kocsiddal mert a tied nagyobb stb) és ennyi. Legutóbb pl úgy fogalmazott, hogy "Jó lenne, ha mi is tudnánk támogatni havi X összeggel a nagyszülőket, mert a többiek is támogatják (mármint páromék 3-an testvérek) de ha emiatt összeveszel a feleségeddel akkor inkább ne, akkor majd inkább kifizetem én". És ezt az orrom előtt mondta. Szerintem fel sem fogta, mennyire sértőt mondott.

Ráadásul minden programról legalább egy órát késik és neki kell leghamarabb elrohannia, az egész család (mármint a párom és testvérei) állandóan hozzá igazodnak. Mi már kicsit próbálkozunk, hogy valami szabályt bevezessünk (pl vasárnap este 8-kor nem illik felhívni, hogy a számunkra vadidegen kollégáival beugrana megnézni a házunk)...de ő az ilyenekre mindig azt mondja, az illem nem érdekni.

Szóval rettenetesen fárasztó személyiség, a húzásain napokig szoktam puffogni és elég sokat vitázunk emiatt a férjemmel, mert hát mégis csak az anyja és "elvileg" fog vigyázni majd a most születendő kislányunkra.

Csak az a baj, hogy a szüleimmel is állandóan akar találkozni. Külföldön élünk (mi is és anyós is, sajnos csak 10 percre kocsival egymástól), a szüleim 2-3 havonta jönnek ki hozzánk pár napra. És pont semmi szükségük egy ilyen felesleges találkozásra. Az udvariassági köröket lefutották vele, néha-néha találkoznak is, na de minden egyes alkalommal? A szüleim, akik lépten-nyomon csak segíteni akarnak nekünk, minden dolgot egy szóra elintéznek, a Apám már a fél házat megszerelte/átalakította nekünk, elég hamar kiismerték a személyiségét és ők is csak bólogatnak az ilyen találkozókon. A múltkori találkozásuk is abból állt, hogy anyósom beviharzott, vagy 1 órát beszélt a munkahelyi gondjairól, aztán a párommal összeveszett azon, hogy az éppen 9 hónapos terhes testvére miért ült be az 1 éves gyerekével a kocsiba, szakadó hóesésben egy 6 órás útra (anyós szerint ez teljesen belefér), aztán távozáskor még megkérdezte anyámat "azért jól vagy ugye?" (mivel anyám mellrákos és most kezelik).

Én meg ezen puffogok azóta is, hogyan lehet ilyen bunkó valaki, hogy még csak udvariasságból sem kérdez a másikról, csak magáról beszél, csak nála lehet az igazság, és a Szüleimmel töltött drága időt ilyenekre kell vesztegetni. Holott most kifejezetten kikötöttem, hogy a Szüleim csak rövid időre jönnek, ezért nincs idő találkozni az anyóssal. Ebből nagy balhé volt és végül mégis lett belőle találkozás.

Én azt javasoltam, hogy ne mondjuk el neki, ha a Szüleim jönnek. De párom szerint rá fog jönni és akkor majd átverve érzi magát.

Beszélni vele nemigen lehet, általában 1 mondatomat sem tudom mellette befejezni.

Esetleg más ötlet?

bocsánat, hogy hosszú lett, tudom vannak ennél komolyabb problémák is...