Hogyan tudnék normális kapcsolatot kialakítani az anyósommal?
A kapcsolatunk elég jól indult rengeteg időt töltöttünk együtt, de elég gyorsan átfordult a helyzet.
A párom 27 én 25 vagyok, egy fedél alatt élünk a kedves mamával, aki özvegy. A párom egyke. Viszont a mai napig gyermekként kezeli. Mikor ide költöztem ő kezelte a pénzét is, magyarul belenyúlkált a pénztárcájába. A mai napig pattogtatja, bevásároltat vele, odapasszolja a csekkeket neki, jelzem ezzel akkora gond nem is volna de nem tudja rendesen befizetni, mert mindent úgy fizetünk hogy jajj csak ki ne kapcsolják.
Nos hát eleinte nekem is mindent megmondott, mit hogy kell, a párom mit hogy szeret. A konfliktus ott kezdődött, hogy én hoztam az előző kapcsolatomból egy gyereket. Normálisan állt a gyerekhez, nem tiltakozott a kapcsolatunk ellen. Viszont nem engedtem hogy beleszóljon a gyereknevelésembe. Leherótozott a gyerek előtt, hogy én is gyerek vagyok. Megbántott. Mikor a gyerek láthatáson volt az apjánál leültünk megbeszélni. Mondta hogy én gyerek vagyok, jól ellátom a gyerekgondozással kapcsolatos dolgokat amit a védőnő, orvos mond, de a gyerekneveléshez nem értek. Félóráig hallgattam. Ő 3 évvel volt fiatalabb mint én amikor a fiát szülte. Ebből az okból kifolyólag megmertem kérdezni, hogy miért te jobban csináltad??? Azóta elszabadult a pokol.
Többször hallottam ahogy szid. Meg hogy én beszoltam hogy milyen anya. Meg csúnyán nézek rá.
Azóta olyan szintre fajultak a dolgok, hogy ha meglát nagy duzzogva olykor-olykor visszaköszön és egyből izomból becsapja az ajtót. Sokszor már ha a hangomat meghallja akkor is, csak hogy ne kelljen köszönni.
Mondtam a páromnak hogy el kéne költözni mert ez így nem állapot. Ő sajnálja itthagyni az anyját, mert nem tudná fenntartani a házat. Tehát maradnunk kellene. De már gyomoridegem van.
Ja és azért nem gondolnám hogy bennem van a nagyobb hiba, mert neki senki nem felel meg, mindenkiben a hibát keresi. Eddig a páromnak egy kapcsolata se volt normális, minden nő rossz volt. Albérlők voltak a házba, azok is rosszak voltak. A rokonaiban is a hibát keresi. Sőt a párom is rossz, ha nem pattan egyből, és ilyenkor jön a lelki terror, sírás, önsajnáltatás...
Kérlek segítsetek, hogy lehetne normálisan együtt élni???? Mert úgy érzem magam mintha egy legutolsó patk*ny lennék, és állandó gyomoridegem van.
Hát nagyon sokat nem tudsz tenni,mivel az anyósod háza.Ott ő az úr a háznál.
Az anyós szemében jobb már nem leszel,sajnos.Ezért nincs más megoldás,mint hogy újra beszélj a pároddal,hogy ideje tovább lépnetek,és hármasban máshol új életet kezdeni..Az anyóst nem kell sajnálni,majd megoldja hogy ne legyen gondja..
Ha a párod családod akar akkor legyen családja,de abba már nem tartozik az anyuka.Szeresse,tisztelje az anyját,ha kell látogassa,de ne vele éljen..Ha nem akarja,nem képes az anyja nélkül élni,nos én akkor átgondolnám ezt a kapcsolatot,és a gyerekemmel kettesben kezdenék új életet..Azért jó ha tudod,hogy a konfliktusokat ami közted és anyós között van a gyerek nagyon megérzi,és gondolom neki sem jó így élni..
hát,szép kis hosszú levél:)
hát figyelj,tudom,nem könnyű a gyerek mellett mondjuk albérletbe költözni de én biztos hogy leülnék mégegyszer párommal meg anyóssal megbeszélni a dolgokat,vagy esetleg próbálnák az anyóssal megfőzni egy ebédet,és megbeszélni vele,hogy a te gyereked,és végülis neki semmi köze hozzá,meg más világba élünk,de azért az ő tanácsait is meghallgatni.De egy biztos,egy anyós jelöltnek soha nem engedném hogy beleszóljon hogy neveljem a gyerekemet!És nemhinném hogy sokáig elviselném,mert felnőtt ember vagy egy gyerekkel,és inkább elköltöznék egy albérletbe vagy anyukámhoz,esetleg testvéremhez,.Ne foglalkozz vele,ha szeret téged a gyereked az a legfontosabb.És ha rendesen dolgozol vezeted a háztartást figyelsz a gyerekre,akkor nem vagy gyerekes,!!!!!sok sikert kívánok,
Szerintem is beszélj vele egy jobb pillanatban, hozd fel a témát, hogy nem akartad te azt úgy odavágni, csak hát így jött ki. Mint ahogy senki nem szereti, ha kritizálják. De ha lehet, akkor ne legyen már a csapkodás, és csúnyán nézés, mert ez így senkinek sem jó. De ha nem tud megbocsátani akkor meg elköltözünk a békesség kedvéért. Próbáld ezt szépen elmondani neki, hátha csak egy bocsi kell neki.
Aztán úgyis azt gondolsz amit akarsz. Őt meg hagyd mondjon amit akar tudod miért van két füleg .. :-)
De ha nem alakul a helyzet, akkor tényleg beszélj a férjeddel, hogy normális esetben a család már nem él anyukával, te is úgy szeretnéd csinálni, főleg, hogy ilyen a helyzet. Lehet, még az anyóssal a kapcsolat is jobb lenne úgy. Ő sem idegeli magát, ahogy látja, hogy hogyan neveled a gyereket, te meg nem vagy görcsben miatta.
Beszélgetés !
Költözz el a pároddal, vagy nélküle.
Tönkre fog tenni a kedves mama!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!