Fura lenne ha összejönnék a barátnőm özvegyével? Szerintetek is csak pótlékot lát bennem, és én is összekeverem az érzéseket?
A legjobb barátnőm volt 2 éve halt meg. Azóta is sokat vagyok a családjával, a kisfiai 2 és 3 évesek voltak, mikor elvesztették az anyukájukat. A közelben lakok, sokszor vigyázok rájuk, mivel rajtam kívül nincs sok segítsége az apjuknak.
Vele mindig jól kijöttem, de eddig nem úgy néztem rá mint férfira, láttam hogy helyes, rendes, de ennyi. Most kezdünk összemelegedni. De egy előre, kettőt hátra tempóban. Ő is hezitál, én is. Nem tudom mit tegyek. Egy barátnőm szerint csak valami pótlékot lát bennem, én pedig mivel szeretem a gyerekeket, ő is rendes, csak kényelmességből beépülnék. Nem tudom, hogy mennyire van igaza. Részemről nem teljesen, bár tény, hogy imádom a kicsiket, de őt ettől függetlenül tényleg kedvelem.
Nem tudom milyen lenne ha mégis összejönnénk, mint szólnának a környezetünkben az emberek. Vagy hogy ő hasonlítgatna e a barátnőmhöz.
Lehet mindentől függetlenül, hogy most egymásra találtunk tényleg?
Szerintem nem kell az mondani hogy független az eseményektől. Miért ne hozhatott volna titeket össze ez? Nem feltétlenül baj az hogy azt látja benned, aki segített neki, aki szereti a gyerekeit. Ha nem kihasználásra megy a játék, akkor ezek pont olyan tulajdonságok, amibe beleszerethet az ember, ha társulna hozzá vágyak. Több barátságból lett már szerelem, és ezek talán tartósabbak is, mint a hirtelen fellángolások.
Én kivetnivalót sem látok abban ahogy éreztek. Ha valaki igen az az ő gondja. A lényeg, hogy boldogok legyetek, más kit érdekel? Nyilván a barátnőd sem várná el, hogy egyedül élje le az életét, miért ne lehetnél te az a nő?
Szerintem a barátnődnek igaza van.Szerintem te is azért látod így mert túl sokat vagy ott náluk.Ha neked lenne valakid nem így gondolnád,csak mint egy apát aki egyedül maradt a gyerekeivel.
Szerintem ha összejönnétek nem ő hasonlítgatna hanem te magadat a volt barátnődhöz.És akarva akaratlanul próbálnád úgy csinálni mint ahogy ő tette volna.
Én nem merném bevállalni nem azért mert mit szólnának,hanem mert a barátnőd volt!
Én egy barátnőm pasijára se tudok úgy nézni,hogy milyen jó lenne ha....most függetlenül attól,hogy múlt időben kell róla beszélni.
Nem tudom nekem fura lenne!
Én remélem, hogy mindketten boldogok lesztek egymással, persze furcsa helyzet, de szerintem ettől még megpróbálhatjátok.
Bajban derül ki, kire számíthat az ember igazán, te ott voltál, amikor szüksége volt valakire, eltelt két év, szerintem ennyi elég ahhoz, hogy mindketten meggyászoljátok a barátnődet.
Megérdemelnétek, próbáljátok meg. Ha nem működik, az úgyis gyorsan kiderül.
Gondolkodás a tett halála.
Legyenek boldog perceitek, heteitek, éveitek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!