Hogyan kéne hozzá állnom ehhez a helyzethez? Nagyon bánt a dolog.

Az öcsémet csak azért nem vetette el anyám, mert nem volt pénze abortuszra.

Egyrészt nem akartak több gyereket (így is voltunk már 4-en, csúnyán mondva kettőt anyám, egyet apám hozott, én az akkori egyetlen közös gyerek voltam), másrészt nem voltak abban az anyagi helyzetben.

Mégis ő lett a kiskedvenc, azóta is ő anyám szeme fénye, pedig már kamasz és kezelhetetlen.

Teljesen felesleges ezen rágódnod, írták már feljebb: nem mindenki tervezetten, örömteli várakozás közepette születik, ez nem számít.

Egyáltalán, melyik hormonoktól megzakkant, két hányás között térdeplő nőnek nem fordul meg a fejében hogy minek kellett az a gyerek?

Majd kinövöd 10-13évesen nekem is minden nagyon fájt, ha le kellett ülni enni az is

Én mit mondjak, jelenleg lenne egy 3. testvérem, és miért nem lett? Hát mert pont rosszkor fogant meg, nemvolt betervezve inkább ment a kukába, ráadásul fiú lett volna

Ne foglalkozz azzal ami volt, egészséges vagy(gondolom) értelmes, és nem vagy szülők nélkül

20/F

Engem sem terveztek, gyógyszer mellett születtem. Anyu amikor megtudta,azon aggódott, hogy nem lesz-e bajom a gyógyszertől.

Hát nem lett, egészséges vagyok, szeretnek, várták, hogy megszülessek, és megadnak mindent.

Én ezt kisebb csodának fogom fel, próbáld meg te is így felfogni a helyzeted.