Miért ilyenek velem?

Figyelj csak!

HÉTFŐ van, amikor mindenki ingerült, utálja az egész világot... Lehet a szüleidnek is rossz napjuk, biztosan veled is volt már ilyen.

Légy megértő : a szüleid is emberek, ők is lehetnek idegesek, ingerültek, rosszkedvűek... Próbáld jobb kedvre deríteni őket (pl. lepd meg anyukádat, hogy kiporszivózol, vagy leviszed a szemetet önként, vagy csinálsz nekik vacsorát, vagy elmosogatsz, vagy rendet raksz a szobádban, stb.)

Pl. teríts meg az esti vacsorához nagyon szépen, gyertyákkal, díszekkel, szerezz nekik meglepetést és egy jókedvű vacsorát! :D

Meglátod, holnap egész más lesz minden, mosolygósabb lesz a napotok! :]

Bár én 3évvel vagyok idősebb nálad, nálunk is vannak veszekedések de csak velem, hugommal soha nem kekeckednek..

Én kölcsönösen utálom őket ahogy ők engem.

17/F

Jó, akkor én meg elmondom neked, hogy nálunk ünnepekkor (szal ennyit töltök együtt mind a kb. 6 rokonommal- évente 6 órát) egyszerűen belül érzem a késztetést, hogy kussba legyek, mert ahányszor megszólalok, valaki egyből elkezdi húzni a száját, vagy hogy xy-ka ezt nem most kéne, meg ilyenek. Ezt csak valahol hallottam, de érzem, hogy tovább kell adnom neked, az Isten direkt olyanokkal rak egy családba, akikkel különben szóba sem állnál... ez van. Jah, az apám meg egy hazug-bunkó paraszt.

16/L

Én a helyedbe nem hagynám magamat. Mikor ordítanak hát kiabálj vissza te is. Mondd meg nekik hogy hahaó gyereketek vagyok nem tünt még fel? Jó lenne ha emberként bánnátok velem. Mondd el nekik hogy sajnálod ha megbántottad őket de attól még a gyerekük vagy. Én biztos kiadnám magamból. Ha már úgy is olyanok mit veszíthetnék?

Egyébként az ilyen szülőket küldeném re habra hogy kezeltesség az ideg bajukat.

szerintem nem kell megértened Őket vagyis ,biztos fáradtak,dolgoznak értetek stb..de azért olyat mond egy anya,hogy bárcsak megvakulnékm,hogy ne lássalak meg bárcsak süket lennék,hogy ne halljalak egy anya szerintem ne mondjon ilyet.Én soha nem tudnék ilyet mondani a gyerekeimnek vagy ha véletlen mondanék bocsánatot kérnék mert azért ez durva.Én akármilyen rossz paszba vagyok nem mondom azt,hogy bárcsak ne látlám a gyerekeimet.Nagyon sajnállak,de gondolkozz el,hogy esetleg enm bántottad -e meg Őket valamivel amivel nem akartad,tudod ebben a korban sokszor mond az ember olyat amit nem akar.Kérj bocsánatot-->akármennyire is úgy gondolod,hogy neked van igazad,sajnos ezt elkell fogadnod,hogy mindig a felnőttnek van igaza,ezt nehéz elfogadni,de mindig te ofgsz a veszekedésből rosszul kihönni,ha nem hagyod Őket,azzal meg semmit nem érsz el,hogy vissza ordítasz,ha nekem a valamelyik gyerekem vissza ordítana azt hiszem felpofoznám,azért ilyet ne.Nem szabad vissza feleselni,mert rosszul esik ám nekünk,hogy mi gürcölunk,hogy ti megéljetek és erre ez az "ajándék".Te biztos aranyos kislány leehtsz,hogy megpróbálátl segíteni Nekik ők elutasítottak így jártak,akkor nem segítesz.De én leülnék megbeszlni anyukáddal,hogy mi a baja veled?Rendesen normál hangon,egy próbát megér ne gázolj bele a lelkébe,de azért kicsit gondolkotasd el rajta mit is művel veled.Legalábbis ha nekem a gyerekem így leülne velem elmondaná mi bántaná mit csinálo krosszul én biztos egész este azon gondolkodnék mit csinálok rosszul.

Nekem van egy fiam 14 éves meg van egy huga 12 éves.Mind a ketten kamaszok.A 12 éves lányom most ment bele a korban a fiam meg javában benne van.Tudom,hogy most nehéz nekik,próbálom segíteni őket és minnél kevesebbet veszekedni bár a fiam inkább az apjával beszél meg dolgokat,csajokról meg egyebek,de érdekes lenne ha a fiam odaülne mellém,vagyis ezt az aojával csak jobban értik :).De a lányom midnent megbeszél velem és el nem tudom képzelni,hogy ilyet mondja,ezért nnem is értem anyukád,hogy tud ilyet mondnai.Minden estetre sok-sok kitartást neked,és remélem rendbe jön minden :)