El kellene mondanunk neki, vagy inkább ne? (bővebben lent)

Ne te légy az, aki elmondja neki.

Ha úgy alakul, hogy elmondja és megkérdezi, hogy Te tudsz-e róla nem vagy köteles azt mondani, hogy "igen, első perctől kezdve".

Azt mondhatod, hogy nem vagy felhatalmazva. Én szoktam ilyet mondani. Ebből kiderül, hogy én tudom a választ, de nem tartom az én dolgomnak, hogy a kérdező kíváncsiságát kielégítsem. Másik esetben felhatalmazást kell kérne/kapnom erre. Tehát ez a része nem akkora probléma.

Hogy elmondjátok-e közösen, vagy sem? Igazából az a helyzet, hogy TÉNYLEG nem bíztok meg benne. Mert féltek, hogy szétpletykálja. Ezzel a tulajdonságával a barátnőtök vagy tisztában van, vagy nem, vagy próbál tenni ellene, vagy nem, de most ez a helyzet. Ti pletykásnak tartjátok, és nem bíztok benne. Ha ez kiderül, akkor csak az igazság derül ki. A jó kérdés, hogy tudjátok-e kezelni ezt a helyzetet? Én csak azért nem mondanám el, hogy ne kelljen félnem attól, hogy "mi lesz, ha majd kiderül"? Egyszerűen azt mondhatom, azért nem mondtam el, mert 1, nem tartozott Rád 2, féltem, hogy elpletykálod, mert ilyen vagy.

Ha ezen megsértődik, akkor egy baráttal kevesebb lesz. Gáz akkor van, ha Te vagy tévedésben, és nem pletykálná el. Ez viszont már azt a kérdést veti fel, hogy mennyire ismeritek egymást, milyen jó barátok vagytok. Ez messzire vezet, ebbe mér nem mennék bele ilyen kevés információ alapján. ;)