Anyaotthonba kiket "vesznek fel"? Vagy inkább maradjak a s. ggemen és próbáljak jó képet vágni a dolgokhoz?
Kicsit hosszú lesz, elnézést. Szeretnék eltűnni a kedves párom elől. Nem tudom és nem is akarom tovább tolerálni az életvitelét - időszakos alkoholizmus... Amikor nem kell dolgozni, akkor napokon keresztül ájulásig, barátokkal vagy csak úgy itthon, miközben tesz-vesz. Sajnos én ezt nagyon rosszul viselem, és általában veszekedés, ordibálás, ajtócsapkodás a vége. Még sose bántott, de ilyenkor az is ott lóg a levegőben, nem szépítem... Egyébként a legrendesebb srác lenne a világon és egy részemmel még szeretem is, de már ez a rész nem győz meg sajnos.
Hogy igazán szép legyen a történet, van egy babánk, és tavasszal lesz még egy. Nyilván nem így volt betervezve, amikor a második kicsi kiderült, akkor kapott egy utolsó esélyt a kapcsolat, de időről időre azt érzem, hogy ez így nem megy, nem akarom, hogy így nőjenek fel a kicsik.
Ezzel csak az a baj, hogy nem igazán tudnék hova menni. A családom nyomorban él, tehát nem igazán jöhet szóba. Igazából azt szeretném, hogy ne is találjon meg senki, legalábbis amíg össze nem szedem magam egy picit. Hiába kapok GYED-et, a banki levonások miatt nem marad belőle semmi, tehát egyedül nem tudnék fenntartani egy lakást.
Biztos lesz, aki el fog hordani minden ostoba r.bancnak, bár ezzel rohadtul nem segít, én sem így terveztem az életem. Abban biztos vagyok, hogy gyermekeim apja változni már nem fog... eddig is megtehette volna, ha akarta volna. Ha vissza tudok majd menni dolgozni, akkor a fizetésemből vígan ellennénk a gyerekekkel, csak addig kéne valahogy kihúzni.
Persze így legalább van hol lakni, meg van mit enni, de szépen lassan tönkre fogok menni, ez borítékolható. Meg hát az egy gyereknek sem igazán jó, hogy hétközben alig látják az apjukat, hétvégén meg ahogy fentebb írtam...
Köszönöm annak, aki elolvassa, és annál bölcsebbet tud hozzászólni, hogy mekkora felelőtlen ostoba némber voltam / vagyok.
Nem tudom, hogy hogyan működnek ezek az anyaotthonok, de ha megérdeklődnéd személyesen, akkor ott tuti minden infót elmondanának neked.
A másik.. képzeld el, hogy nekem van egy barátnőm, aki pont ugyan így volt, mint Te. Szült két kicsit a férjének 20 évesen. Már akkor alkoholproblémái voltak a pasasnak. Eltelt 2 év, és mindennapossá vált az ivászat. Agresszív volt olyankor, verte a b.nőmet. Ő pedig próbált volna menekülni a 2 gyerekkel, de nem tudott hova. Elment anyukájához a gyerekekkel, de a férj utánuk ment, és fenyegetőzött, verte az ajtót. Persze a rendőrök nem sokat ettek, mikor kihívták őket.
A barátnőm elhatározta, h gyűjt egy kis pénzt, és új életet kezd a gyerekeivel. 10 évbe telt, mire összeszedte magát annyira anyagilag, és lelkileg, hogy el tudott válni a férjétől, és külön lakásba tudott költözni. 10 évébe telt. Szerintem ez borzasztóan sok... Olyan sok év elment az életéből, mert kényszerből az agresszív ivós férjével kellett lennie, aki ráadásul állandóan félrelépett.
Remélem neked sikerül olyan megoldást találnod, ami sokkal kevesebb idő alatt meg fog valósulni!!
Köszönöm, hogy válaszoltatok!
Nagyon nem így indult egyébként... Én is szerettem bulizni, haverokkal összejárni, de az volt a megállapodás, hogy ha lesz baba, akkor ennek vége. Hát nem lett, sőt... Nyáron már egyszer elhatároztam, hogy akkor mindennek vége, nem félek egyedül lenni, megyek vissza dolgozni, kicsi bölcsibe, minden meg van oldva. Ekkor derült ki, hogy jön a tesó, minden óvintézkedés ellenére. Most mire ő bölcsis lehet, az minimum 2 év, addigra a nagyobb már ovis, én meg lélekben vagy 20 évvel öregebb, de nyilván ez most az utolsó szempont.
A drága ember meg mindig azzal mossa magát, hogy mert mennyi mindent megcsinál itthon, amit más nem. Ez meg csak ott hibádzik, hogy más pasik is képesek besegíteni kérés nélkül is. Meg arra is, hogy mondjuk 3 sörrel túléljék a hétvégét és nem 3. napja az ebédlőasztalra borulva szundikáljanak hajnalig. Erre szerintem már nincs se kifogás, se mentség, a saját hülyeségén kívül. Szívfájdalmam egyedül csak a bébik miatt van, isten bizony, ha ezt látom előre, inkább bele se vágtam volna, vagy sokkal körültekintőbben... A saját elcseszett családom meg gyerekkorom miatt annyira szerettem volna boldog kicsiket, erre itt van :((. Jó, azért eret vágni nem fogok, de ez így nem mehet, lépnem kell valahogy valamerre.
Nem erdekes, hogy ha valaki ilyen csaladbol szarmazik akkor azoknak a nagyresze (nem mindenki, tiszt. a kivetelnek) de a nagyreszuk ott folytatja ahol a szulei abbahagytak? Marmint nem tul bekes gyerekkor, veszekedo szulok, esetleg valas... es mire az ember felnott lesz es sajat csaladot akar, o is olyan hibakat kovet el mint az osei.
Ezt vedd eszre idoben es meg most valts amig fiatal vagy, amig a gyerek(ek) pici(k).
Vannak csodak, de en csak abban hiszek amit en tudok letrehozni, ergo a pasid leimadkozhatja a csillagokat is, megvaltozni valoszinu nem fog. Tudod qrvara nem szamit hogy az emberek mit mondanak. Meg az sem amit en mondok ;)
Az szamit amit csinalnak. Ezerszer megigerheti, irasba adhatja kozjegyzo elott, hogy soha tobbet nem iszik... de nem szamit, mert legkozelebb ujra eloveszi a piat es nem az ujszulott egeszsegere iszik egy poharral, hanem megint "fekvehanyos" allapotba kerul.
Nem fogsz tudni rajta valtoztatni, ez az o elete.
Ha azt akarja, hogy apjuk legyen a gyerekeknek, akkor fel kell nonie a feladathoz es osszekapnia magat es letenni az italt.
Neked pedig minel elobb elhuzni a csikot es megszakitani a kapcsolatot ezzel az emberrel, mert NULLA felelossegtudat van benne, es enelkul gyereket nevelni nem lehet!
Ne akarj ugy jarni mint az elozo valaszolo baratnoje. Ne akarj ugy jarni mint a sajat rokonaim. Tobb mint 40 eve hazasok es az ital olyan mocskosul kuszott be az eletukbe, hogy sajnos rajtuk kivul mindenki latta a bajt, de ok nem voltak kepesek ezt felismerni. Ne tudd meg milyen allapotok vannak ott, pedig felnott emberek, sot, mar idos emberek es az ital pokolla tette az eletuket.
Tanulj masok hibajabol, ne akard a sajat borodon megtapasztalni milyen allat valik valakibol, amikor hosszu eveken keresztul iszik...
Kedves Fom!
Volt már ultimátum. Ennek az eredménye a második kisbaba. Mennyi kell még, amikor a kérdező a meglevő ultimátumokat sem bírja egyedül felnevelni? Itt csak kivárni lehet. Nem veszekedni, hagyni, hogy szétmenjen a mája. De addig is keressen pénzt. a dög.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!