Akiknek nem tudtak a szülők sehogyan segíteni, hogyan tettetek szert saját lakásra?

A kérdésre is válaszolok, de el is térek attól (elnézést):

A párommal elköltöztünk BP-re a több munkalehetőség végett. Egy szolid albérletben éltünk és spóroltunk közel öt éven keresztül, a szerény élet ellenére nagyon szép évek voltak.

Öt év alatt jött össze egy minimális önerő, amivel akkoriban és az utolsó pillanatban meg tudtuk igényelni a fészekrakó hitelt, mert addigra már betöltöttük a 35éves felső korhatárt.

Vásároltunk egy olcsó panel lakást, amit mi magunk újítgattunk fel apró lépésekben, és másfél év alatt értűnk a végére.

Aztán nem sokra rá jött a válság, a törlesztő emelkedett (svájci frank). Ebben az évben az egyik fél szülei elhaláloztak (örökség nem volt, ezt most nem taglalom, hogy miért). Még abban az évben egyikőnk munkanélküli lett, és három évvel a vásárlás után el kellet adni a lakást. Így a bank ki lett fizetve, mi pedig osztoztunk a minimálisan megmaradt maradékon.

Erre a tortúrára és a történtekre ráment a kapcsolat, így végül oda jutottunk, hogy elváltunk.

Ennek már jó pár éve, azóta is hiányzik a szép lakás, amiért és amin annyit dolgoztunk. Másik vásárlására meg már esély sincs.

Azt is sajnálom, hogy ráment a kapcsolat, egyikünk vissza költözött a szüleihez, a másikunk albérletbe egy azóta már új társsal.