Mit tegyek? Úgy érzem, hogy sohasem lesz barátom.

Nagyon önbizalom hiányos vagyok. Nincs jó testem, kicsit kövérebb vagyok (azért vannak nálam jóval nagyobb darabok is) ez valami hormon izé miatt van de azért próbálkozok. Az arcomat átlagosnak mondanám. Amúgy megbízható vagyok, általában kedves de időnként előfordul, hogy rosszkedvű vagyok és bunkó. Egyszer voltam szerelmes, akkor sem viszonozták. Más lányoknak meg már az én koromban volt ki tudja mennyi, ezzel most nem azt akarom mondani, hogy mindenki kell szerelem nélkül, hanem, hogy belém még nem is volt szerelmes senki. Rosszul esik egy kicsit, hogy más csak játszadozik a pasikkal, itt meg sehol semmi. Elmondom kiknek jövök be; 40+ alkoholistáknak, 50 éves öregembereknek, analfabéta cigányoknak 10 évestől a 40 évesig vagy a halálosan idegesítő, buta, szerencsétlen fiúknak akikre akárhogy nézek inkább egyedül halok meg. Most ne ítéljetek el, képzeljétek magatokat olyan helyzetbe, hogy van 1 gyerek akinek nincsenek barátai, ezerszer próbáltad már lekoptatni de nem lehet, nem kedves, aranyos és külsőleg sem tetszik egyáltalán, sőt undorodsz tőle.

Mindenhol látom a szerelmeseket és azon gondolkozom ilyenkor, hogy milyen boldog lennék ha nekem is lenne. Szeretni akarok valakit aki viszonozza, boldoggá tesz, nem zavarja amikor rám jön az 5 perc (ami néha napokig tart és dől belőlem a hülyeség) és elfogad. Régebben mindig helyes pasit akartam de már rég lemondtam róla, amúgy is olyan 10 éves lehettem :D nekem már nem igazán számít a külső, mert ha belülről megfog valami akkor már nem érdekel semmi. De még olyan sincs aki csak barátkozni akar. Próbálok jókedvű lenni ha emberek közé megyek de mindig történik valami ami elrontja az egészet. És mindig arra gondolok meg látom is, hogy vannak tőlem csúnyábbak és mégis van barátjuk. Sokszor azt veszem észre, hogy túlságosan is jó. Nem rosszindulatból de kicsit irigy vagyok rájuk. Mindig az jut eszembe ilyenkor, hogy ha nekik van akkor nekem is.

Úgy érzem, hogy egyedül fogok megöregedni a kutyáimmal, pedig szeretnék majd férjet és gyerekeket. De nem tudom, hogy hol találhatnék magamnak barátot, főleg a mai világban. Gondolom bennem van a hiba. Nem tudok nem erre gondolni mert mindig ez van ha meglátok egy szerelmespárt vagy akár csak egy férfit. Már szinte minden normális férfi tetszik.

15/L

"kamaszkor, majd elmúlik. inkább tanulj. ne foglalkozz ezzel. majd eljön az ideje" válaszok kíméljenek mert tudom, hogy van benne egy kis igazság. De addig is mit kéne tennem?