Anyós mindenbe beleszól és kioktat. Hogy tegyek ez ellen, hogy ne legyen harag és sértődés a vége?

Én is tisztelem anyósomat, apósomat, hiszen a férjem szülei, de megmondom a véleményemet nekik, ha úgy alakul. Mert az idősebbet ígyis-úgyis tisztelem, de azt gondolom, hogy mint a fiúk feleségének, nekem is ugyanolyan tisztelet járna, mint nekik. Ezért nem szoktam megérteni, hogy miért nem lehet neki megmondani, hogy kedves anyuka, nálunk így működik, otthon lehet dirigálni. Kész. Felnőtt emberek vagytok ti is, álljatok már ki magatokért. Hiába ő a párod anyukája, nem felsőbbrendű, tiszteljen ő is téged, nem kell csak neked meghunyászkodni. Te vagy otthon, neki kell alkalmazkodni. Ő felnevelte a párod, ezért tiszteld, te meg az unokáját fogod nevelni, ő meg ezért tiszteljen. Ezt gondolom. Én megmondanám nyíltan, hogy nem fogtok változtatni a szokásokon, mert neki nem tetszik.

Rajtad keresztül a párodon is! Bocs, kimaradt, de ez fontos.

Van valami változás anyós-fronton, tegnap óta?

te miért nem mondod meg neki hogy kedves anyuka ha nem tetszik itt akkor húzzon haza?

Szia. Hozzászólnék én is, ha nem gond. Nekem ugyan remek anyósom volt, akit sajna már jópár éve elvesztettunk, de amit az Te anyósod csinál, az egy az egyben a barátnom anyóskája. Tavaly hozzájuk is becsongetett a kedves mama, hogy csorepedés volt náluk, mennek a szerelok, pár NAPIG náluk marad. Ebbol a pár napból majdnem egy hónap lett és a vége egy hatalmas vita volt. Ugyanúgy ahogy nálatok, kezdte a piszkálást, eloszor csak apróságokba, akkor még a barátnom is elturte, aztán jottek a komolyabb dolgok, mivel a kedves mama azt hitte, ha eddig nem szóltak rá, akkor bármit lehet. A fél éves kislányukat a barátnom beleultette az etetoszékbe, hogy megeteti, szépen megett a banánt, o meg hogy gyorsan elmegy pisilni, hát mire visszajott a drága mama, mártogatta a gulyáslevesébol a kenyeret és etette vele a kislányt. Na akkor volt az elso balhé. Szerencsére a barátnom mellett állt a férje is, így persze volt nagy hiszti, meg sértodés, hogy hát most o mi rosszat csinált, nem lesz a kicsinek semmi baja, az o gyerekei is kóstolgattak ezt azt ennyi idosen. Aztán másnap míg otthon volt a barátnom férje, a mama mézesmázosan bocsánatot kért. Pár napig nyugi volt, aztán megint kezdte, hogy mosogatsz, mivel mosogatsz, én ezt így nem szeretem és a fiam se, mivel eteted ezt a szegény gyerekemet, szegény pici, fázik, miért nem oltotozteted fol jobban, melege van, vetkoztesd le, stb. Aztán mikor egy nap (egész napi bizerálás hatására) finoman megkérdezte tole este, hogy mikor szándékozik végre hazakoltozni, mert szeretnék végre viusszakapni a régi életuket. Erre anyós este nekiállított a fiának, hogy inkább eladja a lakását és nekik adja a pénzt és hozzájuk koltozik. Na tudjátok mit mondott erre a fia? "Ne haragudj anyu, de látom hogy a feleségemet prá hét alatt tonkretetted a buzerálásoddal és ha nem haragszol akkor inkább nem. Nekunk megfelel így az életunk, szerintem finoman foz, boldog vagyok vele, mindent megkapok tole, o a tokéletes feleség és anya, ezért nem akarom, hogy bárki is ok nélkul piszkálja. Orulj, hogy ilyen turelmes és jó volt veled, hogy eddig elviselte a bogaraidat" Na akkor robbant a bomba. Az anyósa mindennek elmondta a barátnomet, volt o utcalány (methogy szerinte úgy oltozik és napkozben sminkeli magát) volt o pénzéhes szuka, meg még sorolhatnám. Nem érdekelte, hogy a fél éves unokája ott sír az anyja kezében, mert megijedt az uvoltozéstol. A barátnom szinte sokkot kapott a férje meg fogta a borondot, bepakolta a mama cuccait és hazavitte. (mellesleg a lakása már majd két hete kész volt) Azóta a barátnom nem beszélt az anyósával, a férje kétszer felhívta, hogy a családi béke kedvéért próbáljanak meg kibékulni, elvégre o az anyja, de a "kedves" mama, keményfeju és azt mondta semmit se akar egy olyan embertol, aki osszeállt egy ilyen utolsó pénzéhes és tiszteletlen novel, ski kidobta az anyósát. Ennyi. Barátnom a mai napig azt mondja, hogy ha az elején letisztázta volna az eroviszonyokat, talán nem robbant volna ekkorát, az a bizonyos bomba. Szóval szerintem is szépen, de határozottan mond meg neki, hogy nektek ez így megfelel, ha neki máshogy tetszik, akkor otthon csinálhatja ahogy akarja. puszi és majd írd le légyszi a fejleményeket, kovetni fogom. puszi és sok sikert és kitartást