Mindenkiben van megfelelési kényszer a sértődés ellen?
Én most arról a fajta kényszerről beszélek, hogy igyekezek mindent úgy csinálni, hogy elkerüljem a sértődéseket, mert bevallom, ismeretségem körében igen sok az erős akaratú ember akik ha valami nem tetszik, megsértődnek. Nem rossz emberek ők, csak egyszerűen benne van a jellemükben. Ezért ha van pl. egy esemény (mondjuk családi, baráti) azon kell agyalnom, kiket hívjak meg hogy ne sértődjenek, milyen kaják legyenek hogy ne mondhassa xy hogy nem gondoltam rá, ha valamelyik tanácsot ad (kéretlenül) akkor ha nem tartom be megsértődik, stb.
Ez csak egy példa, de mondhatnék szinte bármit, néha úgy érzem ez irányítja az életemet, hogy úgy tegyek mindent hogy ne okozzak senkinek sem sértődést. Nem tudom elengedni magam, mindig azon jár az agyam kit nem hívtam ma fel, kinek mit mondtam amin megsértődhetett.....
Érzett már más is ilyet? Hogy nincs saját kezében az élete, mert másoknak kell megfelelni hogy ne sértődjenek?
Én csináltam így egy ideig. Aztán bekattantam, úgy döntöttem, menjen a fenébe az, akinek lesni kell a kimondatlan kívánságait, van nekem elég bajom, minthogy ilyenekkel foglalkozzak. Most már nem törődöm ilyen dolgokkal.
Eredmény: a haverok és az érdekbarátok kikoptak mellőlem, viszont akik maradtak, azokért bármikor tűzbe tenném a kezem és viszont. Van olyan barátnőm, aki külföldre költözött, évekig nem is beszéltünk, aztán nemrég megint, és mondta, hogy igazából az itthoni ismerősei közül csak velem vette fel a kapcsolatot, mert a többiekkel nem látja érdemesnek.
Ilyenkor úgy érzem, jól döntöttem. Nem kell megfelelnem másoknak, és a barátaim olyanok, akik valóban engem szeretnek és nem azt, hogy minden kívánságukat kiszolgálom.
Családban már kicsit nehezebb ez a dolog, mert ugye a családtagok adottak, de itt is megtörtént a váltás, akinek nem tetszik, hogy így állok a dolgokhoz, azzal egyszerűen nem keressük egymást. Megjegyzem, nem sok ilyen van..
Nincs.
A szomszédaimat pl. egyáltalán nem érdekli, kicsit sem. Mennek a maguk érdeke után, a mindenki más meg le van pontpontpont.
Nincs bennem ilyen kényszer. Nem azért élek, hogy másnak megfeleljek.
Pl. Ha hozzám jön a család vagy a haverok valamilyen ünnep miatt, előre bejelentem milyen kaja lesz és kész. Ebből nincs sértődés, elfogy minden.:)
Ez így megy fordítva is.
Nálunk nem is feltétlen a kaja, hanem van vagy 30 ismerősünk, és a 15 férőhelyes (ülőhelyes lakásba) természetesen nem tudunk mindenkit hívni, de akit nem hívunk azok néha megsértődnek és nem állnak szóba velem, nem értik meg hogy nem tudom minden haveromat meghívni.
Meg más téren is, ha egyikük valakit nem szeret, de én igen, akkor nem állhatok vele én sem szóba meg a családom sem, mert akkor megintcsak harag van. Néha nem értem az emebreket miért várják el másoktól hogy alávessék magukat nekik, de mégis alávetem magam hogy elkerüljem a sértődéseket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!