Most jöttem rá hogy anyámnak milyen rossz élete volt eddig és sose gondoltam azokra amiket tegnap mondott. Hogyan kérjek tőle bocsánatot?
Gyerekkorában az anyja lelépett, az apja nevelte és a nagyszülei, a bátya börtönbe került vagy 15-20 évre már kint van de nem tartják a kapcsolatot. Az első szerelme 18 évesen meghalt. Utána találkozott apámmal, pár évvel később megszülettem, lenne 2 tesóm (ikrek) egy fiú és egy lány koraszülöttek voltak és az orvos amúgy is későn ment be mert "más dolga volt" a fiút még csak a kezébe se vehette. 8 órát éltek. 5 éves voltam és emlékszem, hogy milyen volt utána, nagyon sokáig rosszkedvű volt meg minden. Mondjuk még ma is bekönnyezik ha eszébe jut. 3 évvel később született egy hugom, ő is kicsit veszélyben volt de nem történt semmi rossz.
Kicsit összekaptunk tegnap és olyanokat vágott hozzám amik rosszul esnek de végülis ha belegondolok igaza van. Olyanokat is mondott hogy semmibe veszem őt de ő rontotta el mert mindent megadott amit a másik kettőnek nem tudott, azt is mondta hogy jobb lett volna ha nem születek meg és hasonlók. Rosszul esett de nem haragszom mert tudom hogy amúgy szeret. Jó a kapcsolatunk, vagyis ezek után nem tudom milyen lesz. Elküldött otthonról, amikor elindultam mondta hogy ne menjek de eljöttem. Gondolkoztam és tényleg volt.hogy megbántottam és csak nehezítettem az életét ahelyett hogy segítettem volna neki. Mit mondhatnék?
18/F
Szerintem is bocsánatot kell kérnie neki is.
Rendben van, hogy rossz kedvű, de egy ilyen beszólást semmire nem lehet fogni.
Neked azért, ahogyan viselkedtél, neki pedig azért, amit mondott.
Szerintem pedig nem a gyerek dolga segíteni a szülőt.
A gyerek azért gyerek, hogy játszon és tanuljon, nem azért, hogy a szülője válláról levegye a terhet, aki ráadásul ezt önként vállalta.
Nem tudom, akinek ennyire nem megy segítség nélkül annak a munkahelyére is be kell rohangálni segíteni, mert az sem megy?
Az édesanyádnak bármilyen rossz élete is volt, ez nem a te dolgod, és neki ezzel nem is szabadna téged terhelnie. Volt rá X plusz sok éve, hogy rendezze a sorait. Nem a dolgod, nem a te felelősséged! Szomorú lehetsz emiatt, de nem szabad semmiféle felelősséget a vállaldra venned emiatt!
Sokunknak van és volt rossz vagy kutyául rossz élete a szülei hibájából. Egy normális szülő soha nem ver le semmit ebből a gyerekén!
A saját rossz gyerekkor, a bunkó, önző szülők nem érv semmire, nem ürügy semmire, és nagyon gonosz dolog a gyerek ellen felhasználni - bármilyen összefüggésben -, ugyanis a gyerek nem tehet róla!
Nagyon figyelj arra, hogy még idejében kérj segítséget, mielőtt (hacsak nem késő már most is), azért, mert úgy fest, anyukád előszeretettel tesz olyan terhet a válladra, ami nem a tied, hanem a sajátja, és előszeretettel veri le rajtad a saját szülei mocskát.
Ha ettől függtelenül bármivel megbántottad, az más kérdés. Azért - de csakis azért! - nyugodtan kérhetsz bocsánatot.
Ps: szerintem édesanyádnak kellen tőled bocsánatot kérnie, olyan aljas és gonosz mondat miatt, hogy "bárcsak meg sem születtél volna". Ilyet egy valamirevaló, épeszű, ép lelkű ember SOHA nem mond a gyerekének! Embertelenül sok fájdalmat lehet okozni egy fejlődő kis emberpalántának ezzel és sok-sok későbbi bajnak az ilyen mondatok a gyökerei.
Én az édesanyádnak kimosnám a száját szappannal ilyen mondat után, mint a régi jó viktoriánusok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!