Mi történhetett velem?
válasza: válasza:"Az érzéseimet nem mutattam ki soha, sőt igazából nem tudok érezni"
Biztos vagyok benne, hogy tudsz érezni, csak valami miatt elfojtod magadban. Ennek okát csak te tudhatod, vagy ha nem tudod, akkor egy szakember segíthetne feltárni az okokat. Nem véletlen az sem, hogy bizalmatlan vagy. Talán valami történt veled még kicsi korodban. Egy apróság is lehetett, pl. egy legjobb barát elvette a játékodat, megbántott és ezt nem tudtad feldolgozni stb...ezért nem bízol senkiben.
Próbálj meg visszaemlékezni, hogy mi válthatta ki most ezt a hirtelen változást.
Az is lehet, hogy csak eleged van a magányból. Az ember társas lény. Kell neked is barát és barátnő. Ha kicsit közelebb engednéd magadhoz az embereket, akkor könnyebb lenne. Ezt kezdhetnéd azzal, hogy a haverjaidat előlépteted baráttá (már aki érdemes rá).
De lehet,hogy ez hülyeség. Nem tudom. Talán csak beszélgetőtárs kellene. Egy idegen, aki előtt nem kell szépíteni a dolgokat.
válasza:Tipikus dolog: a jó gyerek, aki mindenben mindig megfelel az elvárásoknak, semmi gond nincs vele, engedelmes, kezelhető-terelhető, nemhogy nem csinál rosszat, de nem is érez semmi negatívat, nem haragszik, nem feszült, nem gyűlöl... hiszen elfojt magában mindent, ami nem felel meg az elvárásoknak...
Hála Istennek, hogy a lelked végre fellázad és szót kér!!! Ez óriási szerencse! Tudod, hányan élnek le egy életet így, és nyomják el magukat örökké? Tudod, hányan küzdenek 30-40-50 évesen mondjuk egy pszichodráma csoportban azért, hogy meg tudják engedni maguknak, hogy érezzenek, hogy dühösek legyenek?
Nehogy kétségbe ess, fontos időszak ez, szükséged van valakire, aki tudja, hogyan működik az ember lelke, és segít önmagaddá válni, függetlenül a szüleid vagy bárki elvárásaitól. Pszichológust vagy pszichodráma csoportot ajánlok. Hidd el, nagyon megéri!
Sok sikert!
válasza:Lázadozol mert most már felnőttként kellene viselkedned. Bár magadnak se vallod be, az összes problémád abból ered, hogy megijedtél attól, hogy kinőttél a gyerek korból, és már elvárások vannak veled szembe. Felelősségvállalásról
hallottál már? Vagy egy agyon kényeztetett gyerekesen gondolkodó vagy? Gondolod, hogy egy lány fog kihúzni ebből a riadt állapotból? Jobb lenne leülni és végig gondolni, ki is vagy valójában. Durvasággal nem mész semmire. Viselkedj úgy mint egy 18 évestől elvárható. Hogy sokat foglalkozol a halállal? Nos ez is a te döntésed. Feladok mindent, csak ne kelljen megfelelni sehol. Gondolkozz, nézz szembe magaddal. Ilyen problémán sokan átesnek. Elhiszem, hogy riaszt a felnőttévállás, de ezen csak te tudsz segíteni. Milyen terveid vannak? Mit szeretnél elérni az életben? Milyen minta van előtted?
válasza:Nem halt meg valaki akit ismertél?
A sportot miért hagytad abba? Az is egyfajta feszültség levezetés. Jól tippelhet az első is. Talán későn érő vagy lelkileg és most kezdődött ez a kamasz kori dacc korszak. Ha téged is zavar ahogy beszélsz, viselkedsz. Tegyél ellene. Kezdj valami küzdő sportot. Azzal le tudod vezetni a mentális feszültséget és még társaságban is vagy.
Ami meg a haverokat illeti, engedd picit közelebb mggadhoz őket. Sokáig én is azt hittem, h csak haverjaim vannak. Aztán amikor "eltüntem" egy időre, akkor láttam, h vannak köztük barátok is.
Úgy érzed, h egyedül vagy? Szeretnél valakit aki megért? Egy lelki társat? Szeretnél megint jóban lenni a szüleiddel? Viszont minden és mindenki idegesít?
Feszültség levezetés! Fizikálisan: sport. Mentálisan: ki kell panaszkodnod magad. Vagy élőben, vagy itt. Panaszkodás után az emberi lélek megkönnyebbül. Utána, hidd el, fog érdekelni az, h bocsánatot kérjél-e.
Tényleg sok sikert és sok türelmet!
Az a helyzet hogy tőlem a szüleim nem vártak el soha semmit nem utasítottak soha semmire nem akarták hogy megfeleljek nekik, amit segítettem nekik azt magamtól szívesen és szó nélkül tettem.
Nem vagyok későn érő hidd el nagyon hamar felnőttem és benőtt a fejem lágya mindent remekül át látok.
Vannak céljaim az életben amin régóta dolgozok és már nemsokára célt érek.
Kis koromban sok barátom volt rengeteg olyan barátom volt akivel óvodás koromtól egészen középiskola kezdetéig jó barátok voltunk, de ugye ahány ember annyiféle gondolkodás és döntés . Ezek a barátok messzi iskolákba mentek és kollégiumba ha hétvégén itthon voltak akkor azt a családjukkal töltötték ami érthető és így szépen lassan hosszú hetek és hónapok alatt megszakadt a kapcsolat.
Nem bízok az emberekben mert tudják rólam hogy jó fej vagyok és tényleg bármiben segítek és ezzel az utóbbi időben rengetegen vissza éltek csak azért kerestek sokszor mert épp kellett valami.
Nincs szükségem semmilyen orvosra nem vagyok depis!
A sportot a barátaim miatt hagytam ott fociztam 6 évig ugye velük voltak edzések stb. Aztán 3 évet rendszeresen jártam edző terembe heti 5 napot ennek köszönhetően elég nagy darab lettem, maradtam. Sokat csalódtam, de soha nem adtam fel semmit amit elkezdtem a legnagyobb csalódás egy régi barátnőm volt egészen pontosan 3 éve. Nagyon szerettem bármit megtettem volna érte de ő csak játszott velem hosszú hónapokig és ott nagyon megtörtem és azóta is csak arra keresem a válaszokat, hogy miért? Amióta ez történt azóta egyáltalán nem megy a csajozás nagyon nyomi lettem ilyen téren és talán ezért nem bízok senkiben majdnem hogy még magamban sem. :)
válasza:4. vagyok: az elvárások a ki nem mondott dolgok is...
Nem tudom Neked egy hozzászólásban megtanítani a pszichológiát, az emberi működést, csak nagyon röviden tudtam elmondani, hogy millióan küzdenek ugyanilyen gondokkal, szó nincs betegségről, orvosról. Önismereti munkáról van szó, erre mindenkinek szüksége van, és vagy csoportban lehet csinálni (önismereti és személyiségfejlesztő pszichodráma) vagy egyénileg egy pszichoterapeutánál (de ettől az elnevezéstől nem kell megijedni...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!