Mit tennétek a helyemben?
1/17 anonim válasza:
dehogy mennél te úgy el. Ha nem érdekelne a családod, fel se tennéd ezt a kérdést:) Amúgy meg lehet azért törődnek a tesóiddal többet, mert ők jobban igénylik, nem? Nem voltál mindig is magába zárkózó gyerek/fiatal? Mert lehet a közeledést nem úgy fogadtad/fogadod, ahogy a többi tesó. Néha érdemes a másik szemszögéből is végiggondolni a dolgot. Amúgy meg nyugodtan leülhetnél megbeszélni ezt a szüleiddel, hátha valami olyan oka van, amire te nem is gondolnál.
2012. nov. 6. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
Sokan mindig azt irják, ha probléma van, hogy meg kell beszélni a szülõkkel. Ugyan már nem minden szülõ van azon a szinten, hogy beszélni lehessen velük.
En is igy voltam és már leszek is mindig. Allandóan csak én voltam lenyomva, és valóban mindenben kilógok a testvéreim közül.
Azt tudom, hogy amikor születtem el lettem cserélve, egyszerre születtünk még a név is ugyanaz volt. Sokat gondoltam erre, hogy valóban idetartozok én mert az anyám azt mondta, hogy õ rõgtön felismert. Hát nem tudom, de az biztos rendesebb vagyok mindenben, mint a testvéreim.
2012. nov. 6. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
3/17 A kérdező kommentje:
Épp ez az hogy én sokkal jobban igényelném azt hogy rám figyeljenek, de b**nak rám. Amúgy nekem is ezt mondták mindig viccesen hogy össze cseréltek a kórházba egy másik gyerekkel, de időben észre vették.
4/17 A kérdező kommentje:
voltam már annyira mélyponton nem is olyan régen hogy az életemet akartam eldobni meg is próbáltam, de sajnos ismétlem sajnos megbuktam pedig abból csak jelesre lehet vizsgázni elvileg :)
5/17 A kérdező kommentje:
ja és azt kihagytam hogy baromira beleszólnak az életembe a legapróbb dolgokba és kijavítanak folyton, olyan nincs hogy azt tegyem ami nekem jó mer akkor kb. majdnem hogy az van hogy megsértődnek de piti dolgokon. nevetséges
Én hasonló helyzetben leléptem. Most baromi nehéz, rengeteget kell dolgoznom (egyetem mellett!), hogy megéljek, de megérte. Azóta a szüleimmel is normalizálódott a viszonyom.
2012. nov. 6. 11:15
Hasznos számodra ez a válasz?
7/17 A kérdező kommentje:
Hát én már nem tudom gyerekkorom óta voltak álmaim céljaim amik megvalósíthatóak egészen eddig kitartottam mellette, de már nem akarok semmit nincs senkim pár éve volt egy barátnőm és rengeteg barátom most meg semmim nincs, pedig az a fajta ember vagyok aki előbb nézi más érdekeit mint a sajátját és segít ha kell sokan vissza is éltek ezzel és élnek is a mai napig. olyan mintha tegnap este úgy feküdtem volna le hogy mindenem megvan amit fent említettem és reggel már úgy kelek hogy elveszítettem mindent és a padlón fekszek kb.
Általában minden közösségben az eredményei alapján becsülik az embert legyen az munkahely, iskola, sportklub vagy család.
19 éves korodra mit tettél le az asztalra?
Ha pl. most egyetemen vagy főiskolán jól tanulsz, azzal teljesíted fő feladatod, az már mellette bónusz ha még másban is eredményeket érsz el (pl, sport, csajozás, zsebpénz előteremtése.
De ha pl. szakmát tanultál, ennyi idősen már kereshetsz egész szépen is kemény munkával, és már most tervezheted a családalapítást.
Egy férfi cselekedjen, ne sírjon, mint egy fürdős kur*va!
36F
2012. nov. 6. 11:21
Hasznos számodra ez a válasz?
9/17 A kérdező kommentje:
Kösz a tanácsot, de nem igazán kapcsolódik a kérdéshez válaszolok azért anyagilag jól állok, sportoltam és tanultam. Valamint nem gondolkozok család alapításon még fiatal vagyok és élni akarok szórakozni stb. nem akarom lekötni magam, de ebbe jobban is belemehetek nem szeretnék családot, nincs türelmem a gyerekekhez... épp elég egy kapcsolat. A tanács kérés pedig nem egyenlő a " nem kell sírni mint egy fürdős k**va " szituval
10/17 anonim válasza:
gondolom még velük élsz, nem? Próbáltál már leválni róluk? Lassan eljön az ideje, hogy a saját lábadra állj. Egy távoli városban lévő egyetem és kolesz jó megoldás lehet:)
2012. nov. 6. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
További kérdések: