Sajnos nagyon nem kedvelem a nővérem barátját. Más is van így ezzel? Hogy küzd meg egy ilyen mindennapos gonddal?

Már lassan 2 éve lesznek együtt, de ki nem állhatom... Szörnyen idegesít...

ÉS egy nagyon önző csak saját magára figyelő embernek tartom.

Ezzel nem én vagyok így egyedül, a másik tesóm hasonlóképp vélekedik róla...

Akárhányszor nálunk van, mindig kerülöm a tekintetét meg a társaságát sajnos annyira idegesít, de ezek mellett van bennem egy sajnálat is feléje, mert tudom, hogy nem tehet róla, hogy ilyen esetlen.

Nagyon félek tőle, hogy majd egyszer valamikor elveszi nővéremet ( ahogy látom nem az az elköteleződős fajta na meg valószínű nem is szereti úgy a nővéremet.. ez hosszú..) De félek tőle, hogy ő lesz nővérem gyerekeinek apja egy ilyen önző ember...

Mit lehet tenni ilyenkor? Úgy érzem nem tudom elfogadni.

Ők 26(f), 24(l) évesek, szóval már nem kisgyerekek.

Nővéremnek ő az első kapcsolata.