Jobb egyedül, vagy elváltként, esetleg szingliként élni, mint egy rossz, vagy közepes házasságban?

Én is sok olyan nőt ismerek, akik nem rettennek meg a "férfimunkáktól" - csak ugye nem mindegy, hogy a kedves férj közben heverészik, vagy mosogat. Sok olyan férfit is ismerek, akik nem érzik alantasnak a "női munkát", és nem is nevezi így. Az a hölgy, akinek a férje még nyavalygott fekve a porszívózásért, nem csodálom, hogy elvált... :(

Ivászat - azzal semmi gond nincs, ha egy baráti társaság összejön, akár Nálatok, akár egy kocsmában, és beszélgettek, iszogattok - úgy értem, hogy a nők is jelen vannak! - illetve azzal sem, ha valaki előre megbeszéli a párjával, és néha külön elmegy (férfinak, nőnek ugyanúgy jár) na de ha valaki ottragad a kocsmában, amíg a párja otthon egyedül mos-főz-takarít, az egy tiszteletlen balf.sz... nem Te voltál az, aki azt kérdezte, hogyan tűrtőztesse magát, ha a férje berúg?

A kérdésre nem tudom, mit válaszoljak... Szerintem az egyedüllét jobb, több sikertelen kapcsolat után 28 évesen én se erőlködök annyira, hogy megint legyen, bár ennek más oka is van; de látom Anyukámon, hogy mennyire nem érzi jól magát, és minden nap elmondja, hogy csak egyedül ne maradjak, meg jól fontoljam meg a párválasztást, stb. stb.! Mintha ez az annyira emberen múlna... Eleve ez is hülyeség, hogy "választ", az ember nem "választ", hanem -sarkosnak tűnik, de igaz- azzal jön össze, aki az útjába kerül és kicsit szimpatikus. Ritkán jön össze, hogy az ember a szerelmével alkot egy párt - na esetleg azoknak még van esélyük egy jó kapcsolatra. Viszont aki lejjebb adja, megalkuszik az meg is nézheti magát egy idő után. Egy egyedülálló nő viszont iszonyatosan csóró, filléres napi gondokkal - gyűlölöm is az apámat, hogy nem hogy nem volt jelen az életemben, de sose támogatott minket - nem tudom, esetedben ez hogy lenne, ha elválnál? Anyukám szenved attól, hogy nem számíthat senkire a bajban, nem kérhet senkitől - én most 2 éve krónikus betegen még az ő segítségére szorulok

Nagyon sajnálom! De az erőszak már nem játék, ha ilyenre képes, szerintem jobb, hogy elment! A gyerekeid sem bánják szerintem ezek után. Meg fogsz tudni egyedül is állni a lábadon, ne félj! Jogod van nyugodtan élni! Attól meg ne félj, hogy visszakönyörgi magát, mert ha nem akarod visszafogadni, senki sem kötelezhet erre!

Nézd meg ezt az oldalt! [link]

Itt mindenki csak panaszkodik, holott nem ő választotta a férjét/feleségét???

Másrészt egy rossz párkapcsolathoz mindig 2 ember kell... Igaz a megoldáshoz is két ember erőfeszítése szükséges.

És a legfontosabb a jó és őszinte kommunikáció kéne legyen és igen tudni kell meghozni döntést ha hibáztunk.