Mennyit van otthon a férjetek? Mennyit van a gyerekkel?

Szupi,bazi nagy vita lett egy egyszerű kérdésből:)

Én válaszolok neked balhé nélkül,a bibi csak az,hogy nekem még nincs családom,mármint saját,de a külföldi férjes válaszoló példájából kiindulva leírom,nálunk mi volt,hogy senki ne tegye ezt,mert a gyerek fogja megszívni és inkább legyen kevesebb pénz és több szeretet mint sok pénz és kevés együtt töltött idő és szeretet.

Apám világ életében nem volt valami nagy lelkizős azon,sosem tuda kimutatni az érzéseit úgy ahogy egy kisgyerek szerette volna,mindig balhézott,bár tény,hogy sok pénzt akart nekem adni.De az nem esett le neki,hogy míg ő külföldön volt én megszenvedte a hiányát.2 éves voltam amikor külföldre ment dolgozni,akkortól havonta egyszer 1 hétre láttam,akkor is inkább pesztrálta a ház körüli teendőket mint engem.n nagyon apás lettem volna,2 éves koromig az is voltam.ma már nem szeretem őt.Ennek több oka van azokat most nem sorolnám,de tény,hogy most,hogy már 20 vagyok akarja bepótolni a gyermek éveket,ami lássuk be elég gáz...szóval gyerek és sok pénz ide vagy oda,de ez és ha keveset foglalkozik a gyerekkel az apa,az a kapcsolatuk rovására mehet...

Lehet, hogy off lesz, de nem érdekes...

Megértelek kedves kérdező. Igaz, nekem még nincs gyermekem, de rajta vagyunk a témán. :)

Az én párom is sokat dolgozott az előző munkahelyén, reggeltől estig, és volt, hogy a nagyfőnök kijelentette, hogy nem jöhet haza, hanem mennie kell neki is bulizni, vacsorázni stb., pedig a háta közepére se kívánta. Még arra sem volt tekintettel, hogy vonattal járt. Addigra ért haza, amikor én éppen indultam munkába.

Finoman szólva sz@ar érzés bolyongani a lakásban egész délután, este, hiába volt szép fizuja, de nekem nem a pénztárcája, hanem ő kellett. Persze, hogy fontos a pénz, de valóban nem minden. Azokat az időket, amiket együtt tölthet(tek) a gyermeketekkel, soha, senki sem fogja visszaadni. Ha felnő, akkor mesélje azt, hogy "nekem szuper apám volt, együtt fociztunk, kertészkedtünk, stb", mint azt hogy "tróger alak volt, fontosabb volt neki a pénz, mint én".

Gondolom, a kérdést nem csak a gyerekek miatt tetted fel, hanem magad miatt is. Elvégre a Te párod, partnered, férjed, szerelmed és persze, hogy hiányzik. A kérdésed jogos, az érzéseid normálisak. No, de mit tehetnénk, tűrjük, hogy ilyen anyagias a világ, és reménykedünk, hogy a kedvesünknek attól fáj a lába, hogy egész nap a fejünkben járkál. :)